Bp-en a Jurta Színházban megtartja alakuló kongresszusát a Szolidaritás Szakszervezeti Munkás-szövetség.
1989
Megalakul a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT), amely lényegében a KISZ Bp-i Bizottsága átalaku-lása révén jön létre.
Újjáalakul a Magyar Olimpiai Bizottság; elnök Schmitt Pál, főtitkár Aján Tamás.
május 28.
A táborfalvai szovjet gépesített lövészezred távozásával véget ér a szovjet szárazföldi erők 1989-re bejelentett egyoldalú csapatcsökkentése.
A Charta 77 cseh polgárjogi mozgalom felszólítja a csehszlovák kormányt, hogy a nagymarosi építkezést felfüggesztő magyar fél értelmetlen rágalmazása helyett kezdjen végre tárgyilagos, szakmai és nyilvános párbeszédbe a beruházás jövendő sorsáról. június 20.
május 29.
Ülést tart az MSZMP KB. június 23. A testület az agrárpolitika megújításának koncepciójáról, valamint az országos pártértekezlet előkészítésével kapcsolatos teendőkről tárgyal. Úgy döntenek, hogy pártértekezlet helyett pártkongresszust hívnak össze az év folyamán. A KB azt javasolta, hogy az Ellenzéki Kerekasztallal tervezett politikai egyeztetés négy tárgyalófél (az MSZMP, az EKA, a csatlakozni egyik félhez sem akaró szervezetek és a tanácskozási joggal rendelkező megfigyelők) bevonásával kezdődjön meg. június 1. Nagy Imre június 16-ára tervezett temetésével kapcsolatban a KB arra hívta fel a párt tagjait és a magyar állampolgárokat: felelős magatartással legyenek méltók a kegyeleti aktushoz. A KB úgy határoz, hogy az MSZMP képviselői hivatalosan nem vesznek részt Nagy Imre és társai újratemetésén. május 30. — Az ülés végén Grósz Károly főtitkár ismerteti Kádár Jánosnak a KB-hez írott, május 26-án kelt levelét.1
1) A levélben Kádár kéri „az MSZMP KB-t, hogy a Nagy Imre-ügy bírósági kivizsgálását szorgalmazza. [...] Amennyiben a bíróság meghallgat, a legjobb tudomásom szerint minden kérdésre válaszolok. Amennyiben a bíróság bűnösnek tart, úgy azt mondja ki. Ha nem vagyok [bűnös], úgy kérem a KB-t, hasson oda, szűnjenek meg a személyemet illető célozgatások.”
május 30.
Major László, az MSZMP szóvivője a KB előző napon befejeződött üléséről tartott sajtótájékoztatón kijelenti: a periratok mindegyikének ismerete nélkül is kimondható, hogy Nagy Imrét „koncepcionált politikai perben ítélték el”, és az MSZMP alapító tagjának kivégzése törvénytelen volt. május 31. Az MSZMP hivatalosan nem lesz ott a június 16-ai temetésen. — Az MSZMP Bp-i Bizottsága azt javasolja, hogy az MSZMP képviselői is vegyenek részt Nagy Imrének és mártírtársainak temetésén. június 1. — Grósz Károly, az MSZMP főtitkára tévéinterjújában kijelenti: a párt rendelkezésére álló dokumentumok alapján határozottan megállapítható, hogy az MSZMP egyetlen testülete és személy szerint Kádár János sem adott utasítást Nagy Imre elítélésére, kivégzésére.
Nyilvánosságra hozzák az MSZMP KB új tárgyalási javaslatát. A párt azt javasolja, kezdődjenek négyoldalú megbeszélések: az asztal egyik oldalán az MSZMP, a másikon az EKA, a harmadikon a többi független szervezet képviselői, a negyediken pedig megfigyelők foglaljanak helyet. Az MSZMP felkéri az Ogy elnökét, hogy elnököljön az érdemi tárgyalások ülésein.
Összeül az Ogy. A Ház elfogadja az 1989: XIII. tc.-t a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról, valamint az 1989: XVII. tc.-et a népszavazásról és népi kezdeménye-zésről.
május 31.
Az ÁEH elnökhelyettese törvényesen elismert vallásfelekezetté nyilvánítja a Hit Gyülekezete vallási közösséget.