George Bush amerikai elnök aláírja azt a törvényt, amely a következő három évben 938 millió dollár támogatást nyújt Lengyelországnak és Mo-nak a gazdasági és politikai reformok megvalósításához. Az összegből Mo mintegy 90 millió dollárt kap a magánberuházások ösztönzésére és kulturális csereprogramok szervezésére.
1989
Az LB törvénysértőnek találja és hatályon kívül helyezi az ún. „kulákperben” Molnár Sándorra 1950-ben Gyulán a Békés Megyei Bíróság által kiszabott halálos ítéletet.1
1) Molnár Sándor köröstarcsai (Békés m.) parasztembert a statáriális bíróság gyújtogatás vádjával ítélte halálra; 1950. július 15-én kivégezték.
Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja parlamenti beszédében, Hans Modrow, az NDK miniszterelnöke javaslatára válaszolva, meghirdeti a két német állam egyesítésének tízpontos programját. 1990. február 16. A javaslat három szakaszban tervezi kiépíteni a két német állam konföderációját. Kohl a konföderatív struktúrák kialakításának feltételéül az NDK „legitim, demokratikus kormányát” állítja. december 1. Egyidejűleg határozottan kimondja, hogy az egyesítés csak a Szu hozzájárulásával történhet.
november 29.
Bemutatják a Playboy c. amerikai erotikus képes magazin mo-i kiadásának első számát.
Mieczysław Rakowski, a LEMP KB első titkára kétnapos baráti látogatásra Bp-re érkezik. — Rakowski Nyers Rezsővel, az MSZP elnökével tárgyal.
Németh Miklós, az MSZP OE tagja, az Mt elnöke fogadja a VSZ honvédelmi miniszteri bizottsága ülésének résztvevőit. Németh szerint Mo a jövőben is a tagja lesz a kelet-európai katonai szervezetnek, de egyúttal hangsúlyozza, hogy szükség van a szövetség korszerűsítésére.
Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő, hivatalos látogatásra Olaszországba érkezik. december 1.
Mo-ra érkezik Lothar Späth, Baden-Württemberg tartomány (NSZK) miniszterelnöke. — Späth Németh Miklóssal, az Mt elnökével tárgyal.
Csehszlovákiában lemond a Szövetségi Gyűlés elnöki tisztéről a „normalizációs politika” egyik vezéralakjának számító Alois Indra. november 30. A Gyűlés bizottságot hoz létre a november 17-ei események kivizsgálására, és törli az alkotmányból a kommunista párt vezető szerepére vonatkozó kitételeket.
november 30.
A Fővárosi Bíróság november 21-ei hatállyal bejegyzi a Magyar Szocialista Pártot. A nyilván-tartásba vételhez szükséges dokumentumokat a párt nevében, a törvény előírásainak eleget téve, a következők egészítik ki személyes alapítói nyilatkozattal: Balogh Sándor, Boros László, Eötvös Pál, Fábry Béla, Géczy József, Hámori Csaba, Hoch Róbert, Horn Gyula, Katona Béla, Kárászné Rácz Lídia, Kósa Ferenc, Kovács Jenő, Körösfői László, Krausz Tamás, Lakos László, Mádlné Maár Ilona, Menyhárt Lajos, Nagy Imre, Németh Miklós, Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Szabó György, Szántai Sárközy Ambrus, Szili Sándor, Vass Csaba, Vastagh Pál, Vitányi Iván.