1989

1989.

november 9.

Az NDK vezetése a diplomáciai és tömegnyomás hatására utazási könnyítésekről dönt. Egon Krenz pártfőtitkár délután informálja a KB-t az új utazási rendelkezésekről. — Az NDK vezetése, szándéka szerint ideiglenesen, engedélyezi a két Berlin közötti szabad átjárást. A döntést este, élőben közvetített sajtótájékoztatón Günther Schabowski, az NSZEP kelet-berlini bizottságának első titkára ismerteti.1 — Ezzel 28 év után megszűnik Berlin kettéosztottsága. november 10.

  1. 1) A hírt Schabowski pontatlanul jelentette be. Azt kellett volna kihirdetnie, hogy másnap megnyílik a határ, helyette azt mondta, a rendelkezés azonnali hatállyal életbe lép. (A sajtótájékoztató után egy olasz újságíró még futó kamerák előtt megkérdezte, hogy mikortól érvényes a döntés. Schabowski, némi tanácstalanság után, a következő választ adta: „Nos… Szerintem azonnal hatályba lép… Igen, azonnal.” A tévék előtt ülő NDK-polgárok ezrei indultak meg a berlini határátkelőhelyek felé, ahol egy órán belül hatalmasra nőtt a tömeg. Mivel a határozat elvileg csak éjféltől lépett életbe, a határőrséget még nem tájékoztatták. A határátkelőknél a feszültség egyre nőtt, a tömeg az átkelők azonnali megnyitását követelték. 22 óra után [23 órakor?], Egon Krenz utasítására, a Bornholmer Strasse-i átkelőnél megszüntették az útlevelek ellenőrzését, felnyittatták a sorompókat és átengedték a tömeget. A mindkét oldalról érkező németek vésőkkel, csákányokkal, markológépekkel és puszta kézzel kezdtek hozzá a fal lerombolásához.

Helmuth Kohl nyugatnémet kancellár látogatást tesz Varsóban. november 10. — Kohl Varsóban megkoszorúzza az ismeretlen katona sírját és a varsói gettólázadás emlékművét, és ellátogat az auschwitz-birkenaui haláltáborba. A közös közleményben az NSZK elkötelezi magát Lengyelország határainak sérthetetlensége mellett. Kohl ígéretet tesz 2,5 milliárd márkányi lengyel adósság átütemezésének támogatására, és kormánygaranciát vállal 3 milliárd márkányi, német cégek által folyósítandó hitelre.

    Németh Miklós, az Mt elnöke bejelenti: kormánya párbeszédet kezdett a különböző pártokkal arról, hogy alakuljon-e gazdasági feladatokkal foglalkozó nemzeti kerekasztal, és hogy mikorra tűzzék ki az általános választások időpontját. Németh elmondja: érdekegyeztető tárgyalások folynak a szakszervezetek és a kormány között, de gazdasági kérdésekben továbbra is jelentős a véleménykülönbség.

      A lengyelországi látogatását megszakító Helmuth Kohl, az NSZK kancellárja Berlinben meghirdeti programját: „Szabad német hazát egy szabad, egységes Európában.”1 november 28. — Willy Brandt, az NSZK v. kancellárja beszédet mond Berlinben-Schönebergben, a városháza előtti téren.2 Brandt megköszöni „Istennek, hogy megélhette azt a pillanatot, amikor Európa részei összenőnek”.3

      1. 1) Lásd Pók Attila: Nemzetközi élet, 277.

      2. 2) 1963. június 23-án John Kennedy amerikai elnök itt mondta az utóbb legendássá vált mondatot: „Ich bin ein Berliner!”

      3. 3) Brandt mondatát utóbb sokan idézték, „összenő, ami összetartozik” fogalmazásban. Ez a formula azonban, noha azt Brandt többször is használta, e helyütt ebben a formában nem hangzott el.