Húszezres „hétfői demonstrációt” tartanak Lipcsében. október 4.
1989. október
1989. október
október 3.
Az Európai Közösség miniszteri tanácsa úgy dönt, hogy a következő évben 220 millió dollárnyi segélyt nyújt Mo-nak és Lengyelországnak.
október 4.
Az Mt ülését követő sajtótájékoztatón bejelentik, hogy október 23-át nem kívánják nemzeti ünneppé minősíteni. október 5. A kormány azt látna szívesen, ha a 23-ai megemlékezések a nemzeti megbékélés ügyét szolgálnák. — A kormány utód kinevezése nélkül nyugdíjazza Borbély Sándort, a Munkásőrség országos parancsnokát.
Németh Miklós miniszterelnök levélben tiltakozik csehszlovák kollégájánál a „pótmegoldás” ellen, amely szerint a Duna elterelésével építik meg a vízlépcsőt, ha a magyar fél nem folytatja az építkezést. október 11.
Nyugati cégek képviseletében száz üzletember kezd tárgyalásokat Bp-en a Mo-nak nyújtandó segítségről.
A Külügyminisztérium diplomáciai úton tiltakozik a román kormány azon döntése ellen, hogy az 1848–1849. évi forradalom 140. évfordulója alkalmából október 6-ára Aradra tervezett meg-emlékezés rendezésére tett indítványt elutasította.
Lipcsében, miután a helyi lakosok hiába próbáltak feljutni a Prágából indult, keletnémet mene-külteket szállító különvonatra, első alkalommal kerül sor erőszakos összecsapásra a tüntetők és a rendőrség között. október 7.
október 5.
Az MSZMP Reformkörök és Alapszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa felhívást ad ki, amely szerint október 23-át nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá kell nyilvánítani.
A XIV. dalai lámának (Tendzin Gyacónak) ítélik oda a Nobel-békedíjat.
Hivatalos látogatásra Bp-re érkezik Max Streibl, a Bajor Szabadállam és Lothar Späth, Baden-Württemberg tartomány (NSZK) miniszterelnöke. — A német politikusok Németh Miklóssal, az MSZMP KB Elnöksége tagjával, az Mt elnökével tárgyalnak. — A felek megállapodást írnak alá arról, hogy az NSZK két tartománya 5 millió márkás hitelt nyújt Mo-nak bajor és baden-württembergi cégek beruházásaira.