A SZOT szerint a sztrájktörvényben nemcsak a szakszervezeti tagoknak, hanem minden dolgozónak meg kell adni a munkabeszüntetéshez való jogot. —
A sztrájktörvény elfogadásának megakadályozására akciószövetséget alapít több független társadalmi és szakszervezet.
1989. január
1989. január
január 28.
Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja, államminiszter interjút ad a „168 óra” c. rádióműsornak. Pozsgay kijelenti, hogy az általa vezetett történelmi albizottság a jelenlegi kutatások alapján népfelkelésnek minősíti az 1956-os eseményeket; Nagy Imre szerepét vitatottnak ítéli. Pozsgay sürgeti az utóbbi 15-20 év, általában a Kádár-korszak hibáinak elemzését, de kijelenti: személyes leszámolásról nem lehet szó. január 30.
A mo-i egyházak, illetőleg a párt- és állami szervek képviselői vitát rendeznek a lelkiismereti és vallásszabadságról. A felek egyetértenek abban, hogy Mo-on vezessék be a fegyver nélküli katonai szolgálatot.
Grósz Károly, az MSZMP főtitkára Davosba (Svájc) utazik, a Világgazdasági Fórum rendez-vényeire. január 30. — Grósz előadást tart a fórumon; fogadja őt Jean-Pascal Delamuraz, a Svájci Államszövetség elnöke. — Svájci tartózkodása során Grósz találkozik és megbeszélést folytat Anibal Cavaco Silva portugál és Harri Holkeri finn miniszterelnökkel, Hans-Dietrich Genscherrel, az NSZK alkancellárjával és külügyminiszterével, valamint Jean-Michel Camdessus-vel, a Nemzetközi Valuta Alap vezérigazgatójával.
Zöld Hullám elnevezéssel több környezetvédelmi csoport kétnapos tudományos konferenciát kezd Bp-en.
január 29.
Befejeződik a MÚOSZ háromnapos közgyűlése. szeptember 17. Elnökké Baló Györgyöt, főtitkárrá Szegő Tamást választják.
január 30.
A Svájcból hazatérő Grósz Károly, az MSZMP főtitkára kijelenti, hogy nem tudott a Pozsgay-nyilatkozat előzményeiről és körülményeiről. Grósz szerint csak az MSZMP KB ítélheti meg az 1956-os események jellegét. február 6. Grósz szerint az MSZMP vezetésében nem alakult ki emberi egység, a tulajdonság- és munkastílusbeli különbségek kezdenek politikai különbözőséggé válni, s mintha „feltűnne a tartalmi egység hiánya is”. A főtitkár szerint a KB-nak le kell vonnia a személyi konzekvenciákat is, ha úgy látja, hogy a vezetés nem tudja betölteni feladatát.
Bp-en az Adalbertinumban megalakul a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége. Elnökké Csanád Béla professzort választják.
Várkonyi Péter külügyminiszter hivatalos látogatásra Luxemburgba utazik.
Németh Miklós, az Mt elnöke kijelenti, hogy 1956 értékelésében a „népfelkelés” terminus éppúgy helyet kaphat, mint „a nemzeti tragédiát okozó terrorlázadás”.