1988

Bp-en az Országház előtt tüntetést rendeznek a bős–nagymarosi vízlépcső építése ellen; a megmozduláson mintegy húszezren vesznek részt. — A tüntetők Grósz Károlynak és Straub F. Brúnónak címzett petíciót adnak át, hangsúlyozva: a vita demokratikus rendezése egy megújuló politikai konszenzus alapja lehet. szeptember 20. A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága dokumentumban tiltakozik a vízlépcsőrendszer építése ellen.

    Pozsgay Imre államminiszter fogadja a Fidesz képviselőit. — Pozsgay kijelenti, hogy az alternatív szervezetek és az MSZMP közötti esetleges tárgyalások során az ellenzéki szervezetek két területen ne várjanak kompromisszumot: az egyik kérdéscsoport 1956 és Nagy Imre, a másik pedig a szövetségi kapcsolatok kérdése.

      Grósz Károly levélben javasolja az ENSZ-nek, hogy a nemzeti kisebbségek védelmét és a nemzeti kultúrák megőrzésének jogát is foglalják nemzetközi szerződésbe, mivel az emberi jogok deklarációja nem rögzíti külön ezeket a jogokat.

        Tizenkét magyar nemzetiségű román állampolgár menekül a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövetségére. Hosszas diplomáciai huzavona után a menekültek az osztrák légitársaság gépén, Bécsen keresztül, Bp-re érkeznek. 1989. február 17. — Ebben az évben közel tízezer magyar nemzetiségű román állampolgár marad útlevéllel Mo-on vagy szökik át ide a „zöldhatáron”.