A Magyar Nemzetben megjelenik az MSZMP KB Külügyi Osztályának  helyettes vezetői, Szokai Imre és Tabajdi Csaba cikke: „Mai politikánk és a nemzetiségi kérdés”. A szerzők kifejtik, hogy a határon túli magyarsággal kapcsolatos kérdések a szomszédsági kapcsolatok megkerülhetetlen részét képezik. A határon túli magyarok, ha idegen állampolgárok lettek is, a nemzetből nem váltak ki, ezért a magyar diplomácia érdekeik képviseletére és egy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer kidolgozására törekszik. Kijelentik, hogy a mindenkori magyar politika „létparancsa” a kapcsolattartás a határokon túli magyarokkal, a kisebbségi jogegyenlőség kérdése sohasem lehet lezárt, és nem tekinthető egy ország kizárólagos belügyének. — A nagy feltűnést keltő írás a „magyarságpolitikai rendszerváltozás” egyik nyitánya.

Párhuzamos ünnepségeket rendeznek Moszkvában és Bp-en a Szovjet–Magyar és a Magyar–Szovjet Baráti Társaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából.

Új pavilonnal bővül a bp-i János Kórház.

Kádár János a XIII. kerületi pártbizottságra látogat.

Jerevánban (Örményország, Szu) tömegtüntetés követeli az azerbajzsáni örmény kisebbség (Hegyi-Karabah Autonóm Terület¹) jogainak szavatolását. február 20.

Király Zoltán vitaindító előadásával újraindul a Rakpart Klub, amelyet 1986-ban az 1956 értéke-léséről rendezett vita miatt betiltottak.

Megalakul a Vállalkozók Országos Szövetsége.