1980–89

1989.

december 27.

A magyar kormány nyilatkozatot ad ki a romániai változásokról. december 29. A kormány a magyar–román kapcsolatok alakulását elválaszthatatlannak tartja attól, hogy mennyiben érvényesülnek a kollektív és az egyéni nemzetiségi jogok a szomszéd országban. A nyilatkozat egyúttal hangoztatja, hogy a magyarság helyzetének rendezését csak Románia területi integritásának és szuverenitásának tiszteletben tartása mellett lehet elősegíteni.

    Prágában a Szövetségi Gyűlés törvényt fogad el az új képviselők választásáról, amely szerint a megüresedett képviselői helyek betöltésére nem tartanak pótválasztásokat, és az új képviselőket a pártok megegyezése alapján maga a törvényhozó testület kooptálja. Ezt követően behívnak 23 képviselőt, köztük Alexander Dubčeket, akit megválasztanak a Szövetségi Gyűlés elnökévé. december 29. — A törvény vitája során Újlaky Géza képviselő szorgalmazza egy szövetségi szintű Nemzetiségi Minisztérium létrehozását, a nemzetiségi oktatáspolitika átértékelését és a kassai kormányprogram felülvizsgálását. — A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága nyilatkozatban jelenti be, hogy a megváltozott politikai helyzetre való tekintettel felfüggeszti tevékenységét.

      Horn Gyula, az MSZP Elnökségének tagja, külügyminiszter látogatást tesz Romániában. Horn tárgyal Ion Iliescuval, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának elnökével, Petre Roman minisz-terelnökkel és Sergiu Celas külügyminiszterrel. Horn találkozik Király Károllyal és Domokos Gézával, a romániai magyarság vezető személyiségeivel. — A felek megállapodnak, hogy főkonzulátusokat nyitnak Debrecenben és Kolozsvárott, és a két városban kulturális intézetet létesítenek; Romániában biztosítják a magyar oktatási hálózat kiépítését, a magyar sajtótermékek árusítását és az MTV adásának vételét; garantál­ják, hogy a Mo-ra menekült ro­mán állampolgárok hazatérve teljes jogvédelmet kapnak.