Az EK pénzügyminiszterei 110 millió dollárról 330 millióra emelik azt az összeget, amelyet 1990-ben kívánnak Mo-nak és Lengyelországnak juttatni.
1980–89
november 15.
A kormány szavatolja, hogy a nagymarosi munkálatok leállításától függetlenül végrehajtják az infrastruktúra tervezett fejlesztését a Rajka és Nagymaros közötti térségben.
Az SZDSZ, a Fidesz, a Kisgazdapárt és az MSZDP élesen bírálja az MDF-et, amiért az a népszavazás bojkottjára szólított fel.
Horn Gyula külügyminiszter, a közép-kelet-európai országok közül elsőként, Strasbourg-ban benyújtja a Magyar Köztársaság csatlakozási kérelmét az Európa Tanácshoz. — Megalakul a Páneurópai Unió magyar tagozata.
Nyilatkozik Hoós János, az OTh elnöke. Kijelenti, a kormány nem riad vissza azoktól a népszerűtlen intézkedésektől, amelyek a gazdaság helyzetének javításához szükségesek. Így 1990-ben az élelmiszerárak 15-18%-kal, a gáz és a villamos energia ára 25%-kal emelkedik, s drágul az ivóvíz, a csatornahasználat, valamint a lakbér is.
november 16.
Az Mt kezdeményezi a paksi atomerőmű
bővítési munkáinak leállítását. Javasolja a minimális részvénynévérték meghatározásának
megszüntetését, illetőleg értékpapír-felügyelet létrehozását. A kormány szükségesnek tartja Munkaügyi Minisztérium létrehozását.
Mo csatlakozik az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről 1979-ben aláírt egyezményhez.
Hivatalos látogatásra Bp-re érkezik Roland Dumas francia külügyminiszter, az EK Miniszteri Tanácsának soros elnöke, valamint Jacques Delors, az EK Bizottságának elnöke. — Az európai politikusok tárgyalópartnere Horn Gyula, az MSZP Elnökségének tagja, külügyminiszter.
november 17.
Bulgáriában Petar Mladenovot, a BKP KB újonnan megválasztott főtitkárát az államfői tisztséggel is felruházzák. november 18.
Horn Gyula az EK Bp-en tárgyaló vezetői előtt kifejti: Mo-on megvan a veszélye annak, hogy a jobb- és a baloldali szélsőséges erők a gazdasági
átalakításból fakadó szociális feszültségeket saját céljaikra használják ki.