Megkezdődik a KISZ XII. kongresszusa. április 22.
1980–89
Ülést tart a Magyarok Világszövetsége. Pozsgay Imre államminiszter kijelenti, hogy a kormány a jövőben nem fogja hatalmi eszközökkel megakadályozni, hogy külföldön telepedjenek le azok, akik ott látnak garanciát boldogulásukra.
április 22.
Az állam elleni bűncselekmények tényállásainak sürgős felülvizsgálatát, a büntetőjogi szabályozás reformját szorgalmazzák a Független Jogász Fórum eszmecseréjén, ahol abban is egyetértenek, hogy állam elleni bűncselekmény címén senkit ne lehessen halálra ítélni.
Közzéteszik az MDF egészségügyi reformtervezetét, amely szerint meg kell teremteni az általános, egyéni kötelező biztosítási rendszeren alapuló ellátást, s a lakossági biztosítási rendszer mellett az egészségügyi ellátást az államnak és a biztosítóknak együttesen kell finanszírozniuk.
A Duna Kör közgyűlése állásfoglalást fogad el, melyben leszögezik: ha folytatódik az osztrák részvétel a „Duna tönkretételében”, és felépül a nagymarosi vízlépcső, a Duna Kör ellenezni fogja a szoros kapcsolatok ápolását Ausztriával más területeken.
Grósz Károly, az MSZMP főtitkára felszólal a KISZ XII. kongresszusán. A főtitkár kijelenti: az MSZMP-nek kétfrontos harcot kell vállalnia, hogy reformpárttá alakuljon. Megerősíti, hogy a párt átmenetileg defenzívába került, szellemileg, politikallag és szervezetileg megosztott, ezért most újra rendezi sorait. — A kongresszus úgy dönt: megszűnik a KISZ. Utódszerve a szövetségi alapon működő Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ). április 23.
április 23.
A KISZ jogutódaként megalakult DEMISZ, Gyurcsány Ferenccel szemben, Nagy Imrét választja elnökké. november 13.
április 24.
Bp-en ülésezik a Magyar-Szovjet Közgazdasági Bizottság. Magyar vélemény szerint már két év múlva át lehetne térni a konvertibilis valutában való elszámolásra a kereskedelemben.
Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár nemzetközi sajtóértekezletén kijelenti: Mo-on társadalmi, politikai és ideológiai értelemben egyaránt érdemi fordulat megy végbe.
Az Mt a mo-i nemzetiségek jogainak érvényesítését szolgáló állami feladatok összehangolása, valamint az ország határain kívül élő magyarság helyzetének figyelemmel kísérése és a velük való kapcsolattartás feladatainak meghatározása céljából, tanácsadó és véleményező testületként, Nemzetiségi Kollégiumot hoz létre. október 11. Elnöke Pozsgay Imre államminiszter, tagjai között található többek között a felvidéki származású Vigh Károly.