Befejeződik a MÚOSZ háromnapos közgyűlése. szeptember 17. Elnökké Baló Györgyöt, főtitkárrá Szegő Tamást választják.
1980–89
január 30.
Bp-en az Adalbertinumban megalakul a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége. Elnökké Csanád Béla professzort választják.
Németh Miklós, az Mt elnöke kijelenti, hogy 1956 értékelésében a „népfelkelés” terminus éppúgy helyet kaphat, mint „a nemzeti tragédiát okozó terrorlázadás”.
Nyers Rezső, az MSZMP PB tagja, államminiszter egy osztrák lapnak azt mondja, hogy az újonnan alakuló magyar pártok képviselhetnek kapitalista érdekeket is, de el kell ismerniük a fennálló rendet.
Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter bejelenti: Mo 1989-ben és 1990-ben 9%-kal csökkenti a néphadsereg létszámát; a csapatcsökkentés kb. 9300 katonát, 251 harckocsit és 1 vadászrepülő-századot érint.
Várkonyi Péter külügyminiszter hivatalos látogatásra Luxemburgba utazik.
A Svájcból hazatérő Grósz Károly, az MSZMP főtitkára kijelenti, hogy nem tudott a Pozsgay-nyilatkozat előzményeiről és körülményeiről. Grósz szerint csak az MSZMP KB ítélheti meg az 1956-os események jellegét. február 6. Grósz szerint az MSZMP vezetésében nem alakult ki emberi egység, a tulajdonság- és munkastílusbeli különbségek kezdenek politikai különbözőséggé válni, s mintha „feltűnne a tartalmi egység hiánya is”. A főtitkár szerint a KB-nak le kell vonnia a személyi konzekvenciákat is, ha úgy látja, hogy a vezetés nem tudja betölteni feladatát.
február 1.
Lukács János, az MSZMP KB titkára szerint Pozsgay Imrének egyéni véleménye, hogy 1956-ban népfelkelés volt Mo-on.
Bp-en bevezetik a környéki autóbuszbérlet-rendszert.
Az OTP 20%-ra emeli az áruvásárlási és a szolgáltatási kölcsönök évi kamatát; a kezelési költség további 2%.