Adam Mickiewicz Dziady (Ősök) c. drámáját tizenkét előadás után leveszik a varsói Nemzeti Színház műsoráról. Az utolsó előadáson a nézőtér zsúfolásig megtelik, az előadást hosszan tartó ünneplés követi. A színház körül mintegy 200 egyetemista tüntet, majd Mickiewicz szobrához vonul; a rendőrség 50 tüntetőt letartóztat. március 8.
1968
Holdújévkor (az újévi fegyverszünet idején) a dél-vietnami partizánhadsereg, a Vietkong és az észak-vietnami reguláris csapatok meglepetésszerű támadást intéznek valamennyi nagyobb dél-vietnami város ellen; megindul a Tết-offenzíva. Saigonban az amerikai nagykövetséget, az amerikai főparancsnok főhadiszállását, az elnöki palotát, a repülőteret, a rádió és rendőrkapi-tányságok épületét támadják. Hué város ostroma három hétig tart. — Az offenzíva katonai szem-pontból sikertelennek bizonyul: az amerikaiak heves ellentámadást indítanak, a Vietkong feladja a meghódított állásokat. Erkölcsi értelemben azoban katasztrofális hatást gyakorol az USA-ra (március 16.), és fordulatot hoz a háború menetében. március 31.
február 4.
Kádár János, Komócsin Zoltán, az MSZMP KB titkára, és Erdélyi Károly, az MSZMP KB tagja a csehszlovákiai Révkomáromban, majd a mo-i Komáromban találkozik Alexander Dubčekkel, a CSKP KB első titkárával. február 20.
február 8.
Bemutatják Rényi Tamás Völgy c. filmjét.
február 9.
Bp-re érkezik Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára.
február 12.
Bp-re érkezik Joseph Luns holland külügyminiszter.
február 13.
Fischer Annie zongoraművésznő „kirobbanó sikerű” hangversenyt ad a New York-i Carnegie Hallban. A clevelandi szimfonikusokat Széll György vezényli.
február 14.
Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titkára háromnapos látogatásra Bp-re érkezik.
február 15.
Bemutatják Kovács András Falak c. filmjét. október 12.
február 16.
Romániában a parlament megszavazza az ország közigazgatási-területi átszervezéséről szóló törvényt. Erdélyben az 1950 előtt létezett huszonkettő helyett tizenhat megyét hoznak létre. (Nem alakul újjá Kis-, és Nagy-Küküllő, valamint Torda-Aranyos és Szörény megye.) A történelmi Székelyföld három megye: Maros, Hargita, Kovászna közt oszlik meg. Maros megye első titkára (egyben tanácselnök) Nicolae Vereş, Hargitáé Branis László, Kovásznáé pedig Király Károly.