A kínai pártvezetés bűncselekménynek minősíti Csehszlovákia megszállását.
1968
Fogva tartásuk helyéről Moszkvába szállítják a reformpárti csehszlovák politikusokat. A szovjet fővárosba érkeznek a vezetés szabadlábon lévő tagjai is. — Az SZKP vezetői, az 1956-os Kádár-kormány mintájára, sikertelen kísérletet tesznek csehszlovák „munkás-paraszt kormány” megalakítására. A tárgyalásokon mindkét részről a legmagasabb rangú vezetők vesznek részt. augusztus 26. — Csehszlovákia lakossága a pártkongresszus felhívására országos méretű általános sztrájkkal tiltakozik a katonai megszállás ellen. A Csemadok KB Elnöksége „Csehszlovákia magyarságához” intézett felhívásában az alkotmányosan választott államhatalmi és pártszervek döntéseinek betartására szólít fel. „Nálunk nem volt ellenforradalom, és erre hivatott szerveink nem hívták be a Varsói Szerződés csapatait. Követeljétek, hogy e csapatok hagyják el hazánk területét.”
augusztus 24.
A csehszlovákiai katonai beavatkozással való egyet nem értése miatt lemond tisztségéről Tömpe András (1971. december 15.), Mo kelet-berlini nagykövete. Lemondásának okairól Tömpe ter-jedelmes levélben tájékoztatja az MSZMP KB-t. „Csehszlovákia azon az úton volt, hogy a szocialista országok között elsőként valósítsa meg a demokrácia olyan fokát, amely a fejlett nyugati országokban élő dolgozók számára is vonzóvá tette volna a szocialista rendszert. […] …az intervenció nem a szocializmus ügyét szolgálta, ellenkezőleg, az ellenforradalmi erők számára olyan erkölcsi igazolást jelent, amely potenciálisan hosszú ideig éreztetni fogja negatív hatásait.”
A szocialista országok párt- és kormányküldöttségei Moszkvában találkoznak, és négy napon keresztül tanácskoznak a csehszlovákiai helyzetről; Mo-ot Kádár János, Fock Jenő miniszterelnök és Komócsin Zoltán, az MSZMP KB titkára képviseli.
Josip Broz Tito jugoszláv és Nicolae Ceauşescu román vezető határtalálkozón egyezteti állás-pontját a VSZ csehszlovákiai intervenciójáról.
Franciaország felrobbantja első hidrogénbombáját.
augusztus 26.
A sikertelen kormányalakítási kísérletek után Moszkvában az elhurcolt csehszlovák állami és pártvezetőket (akikhez időközben csatlakozott Ludvík Svoboda köztársasági elnök, Gustáv Husák miniszterelnök-helyettes és Vasil Biľak, az SZLKP első titkára) a megszállást szentesítő ún. moszkvai jegyzőkönyv elfogadására, vagyis a „szocialistaellenes erőkkel” való leszámolásra, a helyzet „normalizálására” és a rendkívüli, XIV. pártkongresszus érvénytelenítésére kényszerítik. augusztus 31. Az „egyezmény” értelmében a VSZ haderejét kivonják, de a szovjet csapatok az országban maradnak. augusztus 28.
augusztus 28.
A csehszlovák parlament tiltakozik a moszkvai diktátum ellen. október 3. — Pozsonyban befejeződik az SZLKP rendkívüli kongresszusa. A küldöttek, Gustáv Husák Moszkvából való megérkezését követően, csatlakoznak a „normalizációs” kötelezettségekhez, s arra hivatkozva, hogy azon a szlovák küldötteknek csupán töredéke vett részt, szabálytalannak minősítik a XIV. párt-kongresszust. A kongresszus követeli Csehszlovákia föderatív átszervezését. 1969. január 1. A párt első titkárává Gustáv Husákot választják. 1969. április 30.
augusztus 31.
A CSKP KB jóváhagyja a moszkvai jegyzőkönyvet, s bár nem ítéli el egyértelműen a rendkívüli, XIV. pártkongresszust, azzal a határozatával, hogy megtartását későbbre halasztja, elhatárolja magát tőle. A KB-ba 87 új tagot kooptálnak, többek között Gustáv Husákot és Ludvík Svobodát, akiket beválasztanak a KB Elnökségébe is. A KB megerősíti a rendkívüli kongresszus előtt elfoglalt első titkári pozíciójában Alexander Dubčeket. 1969. április 17. A KB-nak Krocsány Dezső személyében ismét van magyar nemzetiségű tagja. — A Nemzeti Front éléről leváltják a moszkvai jegyzőkönyvet egyedüliként alá nem író František Kriegelt.
szeptember 1.
Kihirdetik az 1968: 25. tvr.-t Kertészeti Egyetem létesítéséről. Ezzel a világon elsőként alakul önálló egyetem a kert- és szőlőgazdálkodás oktatására.