1964. október
1964.

október 12.

Nyikita Hruscsov első titkár távollétében ülést tart az SZKP KB Elnöksége. Mihail Szuszlov, Alekszandr Selepin és Nyikolaj Ignatov felveti, hogy Hruscsovot mozdítsák el első titkári tisztéből.1 A Krímben szabadságát töltő első titkárt sürgősen Moszkvába hívják. október 13.

  1. 1) Az ismert források mellett az eseményekről részletesen tudósít az első titkár fia; lásd Szergej Hruscsov: Összeesküvés apám ellen. Bp: Hírlapkiadó Vállalat, 1989, 82. skk.

1964.

október 13.

Moszkvában a délutáni órákban Nyikita Hruscsov, a KB első titkára jelenlétében megkezdődik az SZKP KB Elnökségének kibővített ülése. Az elnökségi tagok, Anasztaz Mikojan kivételével, élesen támadják az első titkárt és lemondását követelik. Hruscsov visszautasítja a vádakat, és heves vita után elutasítja az önkéntes visszavonulás lehetőségét. Késő este az ülés folytatását másnapra halasztják. — Az éjszakai órákban az első titkár mégis úgy dönt, elfogadja a többség kívánságát. október 14.

    1964.

    október 14.

    Moszkvában délelőtt folytatódik az SZKP KB Elnökségének ülése. A testület azt javasolja az SZKP Központi Bizottságának, hogy Nyikita Szergejevics Hruscsovot „egészségi állapotára” való tekintettel mentse fel a KB első titkári tiszte alól. A döntést Hruscsov tudomásul veszi és elfogadja. — Az SZKP KB este összeülő plénuma jóváhagyja az Elnökség javaslatát az első titkár felmentéséről. október 15. Az SZKP KB első titkárává Leonyid Iljics Brezsnyevet, a KB másodtitkárát választják. 1966. április 8.

      1964.

      október 18.

      Hazaérkezik Lengyelországból a magyar párt- és kormányküldöttség. — Kádár János a Nyugati pályaudvaron (rögtönzöttnek tűnő) beszédet mond: „Küldöttségünk valamennyi tagja egészséges és munkaképes állapotban hazaérkezett. […] Az elmúlt héten sok és különböző esemény történt. Voltak olyan hírek, amelyeknek nagyon örültünk, és volt olyan hír, amely meglepett bennünket, s aminek nem tudtunk örülni.” [Ez utóbbi félmondat csak a pályaudvaron és a rádió egyenes adásában hangzott el, a Nsz másnapi tudósításában nem. Hasonlóképpen „helyesbítették” Kádár elszólását is, amely szerint „Hruscsov helyére Brezsnyevet és Koszigint nevezték ki”.] Kádár szerint „Hruscsovnak nagyon nagy érdemei voltak a sztálini személyi kultusz elleni harcban, … s azok a magyar százezrek, akik a közelmúltban és még az idén is, itt, a mi hazánkban üdvözölhették, és szívből üdvözölhették őt, a Szovjetunió pártjának, államának, népének reprezentánsát, a béke fáradhatatlan harcosát, nos azoknak nincs utólag mit megbánniuk.” október 20. — A moszkvai Pravda e napi számának vezércikke azzal magyarázza Hruscsov felmentését, hogy a korábbi első titkár „ábrándkergető, kérkedő, bürokratizmusra hajlamos volt”, és személyi kultuszt alakított ki maga körül.