Magyar–amerikai titkos tárgyalások eredményeképpen szóbeli megállapodás születik az 1956-os forradalom következményeinek kölcsönös felszámolásáról: a magyar kormány általános amnesztiát hirdet (1963. március 22.), cserébe az USA kormánya garantálja, hogy a „magyar kérdést” leveszik az ENSZ Közgyűlés napirendjéről (december 18.).
1962
október 22.
John Kennedy amerikai elnök bejelenti, hogy a Szu támadó rakétákat telepített Kubába. október 24.
október 23.
Magyar–szovjet gazdasági tárgyalások kezdődnek Moszkvában. november 15.
október 24.
John Kennedy amerikai elnök a további szovjet fegyverszállítások megakadályozására elrendeli Kuba teljes tengeri blokádját.1 október 26. — Kirobban a nukleáris világháború közvetlen veszélyét felidéző „karibi válság”.
1) Hiteles források szerint ekkor nagyjából 40 ezer szovjet katona tartózkodott a szigeten; a kubai hadsereg létszáma 270 ezer fő volt.
október 25.
Bemutatják Révész György Angyalok földje c. filmjét.
XXIII. János pápa békefelhívással fordul a karibi válságban érintett három nemzethez.
Háromnapos nemzetközi gerontológiai konferencia kezdődik Bp-en.
október 26.
Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök üzenetet intéz John Kennedy amerikai elnökhöz. október 27. „Ön biztosítani akarja országa biztonságát, és ez érthető. De Kuba is ugyanezt akarja… S hogyan értékeljük azt, hogy Önök katonai támaszpontokkal vették körül a Szovjetuniót, … és elhelyezték ott rakétafegyvereiket.”
október 27.
John Kennedy amerikai elnök Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnöknek írott válaszlevelében ígéretet tesz, hogy az USA nem támadja meg Kubát, amennyiben leszerelik a szovjet rakétákat. október 28. — A világ alighanem ezen a napon, a karibi válság „fekete szombatján” került legközelebb a nukleáris világháborúhoz; a washingtoni Fehér Ház válságstábja csaknem húsz órán keresztül ülésezett.
október 28.
Nyikita Hruscsov elfogadja a John Kennedy elnök által felkínált kompromisszumot; ezzel elhárul a világháború veszélye. november 20.