Antonín Novotný, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a CSKP KB első titkára vezetésével csehszlovák állami és pártküldöttség látogat Magyarországra. február 24.
1961
február 23.
Debrecenben megnyílik a Felsőfokú Épületgépészeti Technikum, az ország első ilyen típusú oktatási intézménye. március 6.
február 24.
Václav David csehszlovák külügyminiszter és Benke Valéria művelődésügyi miniszter Bp-en aláírja az új csehszlovák–magyar kulturális együttműködési egyezményt.
A pécsi székeskáptalan Cserháti Józsefet választja helynökké. 1964. szeptember 15.
Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós földi maradványait a Bp-i Országos Börtön udvarán titokban kihantolják, és az Új Köztemető 301-es parcellájában újra elföldelik; a nyilvántartásba hamis neveket jegyeznek be.
február 28.
A sajtóban nyilvánosságra hozzák, hogy Mo és Lengyelország között március 1-jétől megszűnik a vízumkényszer.
március 1.
Az e napon tartott népszámlálás szerint a Csehszlovákiában élő magyarok száma 533 934 fő. A magyarság száma, a reszlovakizáltak megváltozott nemzetiségi bevallása következtében, az 1950. évi népszámlálás óta mintegy 164 ezerrel nő, az összlakosságon belüli részaránya pedig 10,3%-ról 12,4%-ra emelkedik. A magyar lakosság aránya 452 községben haladja meg az 50%-ot, a magyar többségű járások száma azonban a járások összevonása következtében a korábbi nyolcról kettőre csökken: a Dunaszerdahelyi járásban a magyarok aránya 86,7%, a Komáromiban 69,4%. Csehországban 15 152-en vallják magukat magyar nemzetiségűnek.
március 6.
Székesfehérvárott megnyílik az ország első felsőfokú mezőgazdasági technikuma. 1962. május 5.
március 8.
Pekingben aláírják a magyar–kínai kulturális egyezmény részleteit rögzítő jegyzőkönyvet. március 27.
március 9.
Bp-en meghal Horváth János Kossuth-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja.