A magyar forradalom 5. évfordulója alkalmából népgyűlést rendeznek Buenos Airesben argentin közéleti személyiségek részvételével; bár a gyűlés idején a szovjet követség épületét a rendőrség körülveszi, egy robogó teherautóról mégis sikerül kátránybombát hajítani a követség egyik szobájába. — Rómában a szovjet kereskedelmi hivatal épületébe a tüntetők Molotov-koktélokat dobnak. — Grazban a középiskolások fáklyásmenetet rendeznek. — New Yorkban a Hunter College épületében tartanak megemlékezést. — Párizsban a megemlékezés keretében megkoszorúzzák az ismeretlen katona sírját.

Befejeződik az SZKP XXII. kongresszusa. 1966. március 29. A tanácskozáson, Hruscsov beszámolóját követően, más felszólalók is élesen bírálják a „személyi kultusz” éveiben alkalmazott politikai módszereket. november 1. — A kongresszus elfogadja a párt történetének harmadik programját, amely szerint 1980-ig fel kell épülnie a kommunizmusnak. — A 11 tagú Elnökség tagjává választják mások mellett Nyikita Hruscsovot, Leonyid Brezsnyevet, Alekszej Koszigint, Nyikolaj Podgornijt és Mihail Szuszlovot. A KB első titkára Nyikita Hruscsov. 1964. október 14.

A Svájci Magyar Bizottság megalakítja a Pro Libertate Szabadegyetemet.

Franciaország beterjeszti az EGK-nak a Fouchet-terv munkaokmányát, amelynek középpontjában az európai politikai unió kérdése áll.

Beiktatják ENSZ-főtitkári tisztségébe U Thant burmai diplomatát. 1971. december 31.

Brüsszelben megkezdődnek a tárgyalások Nagy-Britanniának az EGK-hoz való csatlakozásáról. 1963. január 14.

A Szu-ban megkezdődik a Sztálinról elnevezett városok „visszakeresztelése”: visszakapja régi nevét Donyeck (Sztalino), Volgográd (Sztálingrád) és Dusanbe (Sztalinabad).

A Szu-ban Vlagyimir Szemicsasztnijt nevezik ki a KGB elnökévé. 1967. május 18.