1960–69

Oldřich Černik vezetésével új csehszlovák kormány alakul, amelynek tagja Ota Šik, Peter Colotka, Lubomír Štrougal és Gustáv Husák miniszterelnök-helyettes, Jiří Hájek külügyminiszter, Martin Dzúr nemzetvédelmi miniszter és Josef Pavel belügyminiszter. Formálisan a sztálinista vezetők leváltása után demokratikus úton hatalomra került kormány hivatalba lépésével kezdődik a „prágai tavasznak” nevezett demokratizálódás. — A Csehszlovák Nemzeti Front ülésén elfogadják Antonín Novotny lemondását a Front elnöki tisztéről; az új elnök František Kriegel, a CSKP KB Elnökségének tagja.

    Ülést tart az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága. A „Különfélék” napirend pontban az ELTE „összeesküvéssel” vádolt hallgatói csoportjának (Dalos György, Haraszti Miklós és társaik) felelősségre vonásáról is tárgyalnak.

      Atlantában (USA, Georgia állam) százezres tömeg jelenlétében eltemetik Martin Luther Kinget. — Washingtonban kijárási tilalmat rendelnek el a feketék negyedében kitört gettólázadás, és az április 6–7-ei zavargások miatt. A folytatódó zavargásoknak április 11-ére már 8 halottja van; 845 épületet és 900 üzletet rongálnak meg, a kárt 13 millió dollárra becsülik.

        1968.

        április 11.

        Véget ér a lengyel parlament (szejm) háromnapos ülése. Elítélik a ZNAK katolikus képviselőcsoport diáklázadással kapcsolatos interpellációját, ugyanakkor elismerik: vannak gyorsan megoldandó problémák. Józef Cyrankiewicz miniszterelnök kijelenti: akik visszaélnek jogaikkal, azoknak nincs helyük a felsőoktatási intézményekben. — A szejm Marian Spychalski marsallt választja az Államtanács új elnökévé. A nemzetvédelmi tárcát Wociech Jaruzelski tábornok veszi át.

          Nyugat-Berlinben Josef Bachmann 23 éves neonáci aktivista súlyosan megsebesíti Rudi Dutschkét, a Német Szocialista Egyetemi Szövetség vezetőjét. — A városban, továbbá Hamburgban, Frankfurtban, Kölnben és Stuttgartban egy hétig tartó súlyos zavargások törnek ki. április 12.