Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titkára háromnapos látogatásra Bp-re érkezik.

Bemutatják Kovács András Falak c. filmjét. október 12.

Romániában a parlament megszavazza az ország közigazgatási-területi átszervezéséről szóló törvényt. Erdélyben az 1950 előtt létezett huszonkettő helyett tizenhat megyét hoznak létre. (Nem alakul újjá Kis-, és Nagy-Küküllő, valamint Torda-Aranyos és Szörény megye.) A történelmi Székelyföld három megye: Maros, Hargita, Kovászna közt oszlik meg. Maros megye első titkára (egyben tanácselnök) Nicolae Vereş, Hargitáé Branis László, Kovásznáé pedig Király Károly.

Prágában a szocialista országok vezetői jelenlétében ünnepségsorozat kezdődik az 1948. februári „népi győzelem” (a kommunisták által szervezett puccs) évfordulóján. március 23. Az MSZMP küldöttségét Kádár János vezeti.

Olaszországban folytatódnak a tüntetések. Milánóban a diákok egyetemi épületeket foglalnak el, Rómában összecsapnak a rohamrendőrökkel; a rendőrség lezárta az egyetemi városnegyedet. — Másnap a diákok visszafoglalnak három fakultást és a rektori hivatalt. március 1.

Kihirdetik az 1968: 5. tvr.-t az államtitkári tisztség bevezetéséről. A minisztériumi államtitkárokon (tulajdonképpen a miniszter első helyettesein) kívül államtitkár áll az Országos Anyag- és Árhivatal (Csikós-Nagy Béla), a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság (Dabrónaki Gyula), az Országos Vízügyi Hivatal (Dégen Imre), a Magyar Nemzeti Bank (László Andor), a Központi Statisztikai Hivatal (Péter György) és az Állami Egyházügyi Hivatal (Prantner József) élén.

Bp-en megkezdődik 65 kommunista és munkáspárt és két további párt megfigyelői konzultatív találkozója. március 5.

Londonban aláírják az öt évre szóló magyar–brit árucsere-forgalmi megállapodást.

Rómában a második napja zajló diáktüntetések során több komoly összecsapásra kerül sor az egyetemisták és a rendőrség között. Kétszázan megsérülnek, köztük professzorok és rendőrök is; több mint 100 egyetemi hallgatót letartóztatnak. március 2. — Diákmegmozdulásokat tartanak Rómán kívül Palermóban, Milánóban, Padovában, Catániában, Bolognában, Pisában, Torinóban és Firenzében is.

A Szu-ból Proton hordozórakétával Föld körüli parkolópályára bocsátják, majd elindítják a Hold felé az automatikus Zond–4 űrhajót, az első olyan szovjet űreszközt, amely Föld–Hold–Föld pályán repül.¹ szeptember 14.