1957

Ülést tart az MSZMP IIB. A testület a karhatalom és a sajtó helyzetéről tárgyal. A vitában Garamvölgyi Vilmos (február 15.) kijelenti: „Legfontosabb feladatunk most az ellenforradalom teljes leverése… A politikai osztályon dolgozó elvtársak valamennyien a volt ÁVH-tisztekből, legénységből tevődnek össze, és van megfelelő képességük, rátermettségük…” Az IIB egységes határozati javaslat elkészítéséről határoz. február 12. — A fővárosi lapok, az MTI és a rádió munkáját értékelő előterjesztés szerint „a sajtó és rádió munkáját még mindig nagyfokú ingadozás, sőt kifejezett szembenállás is jellemzi”; a rossz sajtómunka egyik fő okaként a MÚOSZ-t mint „ellenállási gócot” jelölik meg. január 17.

    1957.

    január 15.

    Kihirdetik az 1957: 4. tvr.-t a gyorsított büntetőeljárás szabályozásáról. A tvr. hatálya alá tartozik a gyilkosság és szándékos emberölés, gyújtogatás, rablás, fosztogatás, engedély nélküli lőfegyvertartás, jogtalan fegyverhasználat, közérdekű üzem szándékos rongálása, tömeges munkabeszüntetésre való felhívás, a közlekedés szándékos veszélyeztetése, a népköztársaság vagy a népi demokratikus államrend elleni szervezkedés (összeesküvés), lázadás, hűtlenség és ezek kísérlete. Az eljárás során mellőzhető az írásos vádirat. „A gyorsított eljárásban elbírált bűntettek büntetése halál; a bíróság az eset összes körülményei szerint halálbüntetés helyett életfogytiglani vagy öt évtől tizenöt évig terjedhető börtönbüntetést is kiszabhat; ha azonban a cselekményre a törvény abban az esetben is halálbüntetést rendel, ha annak elbírálása nem a jelen tvr.-ben megállapított gyorsított eljárás alapján történik, tíz évnél rövidebb börtönbüntetést kiszabni nem lehet.” június 15.

      A kormány memorandumot juttat el az ENSZ főtitkárának a külföldre menekült magyarok ügyében; ismerteti az 1956: 27. tvr.-t, amely amnesztiát ad az 1956. október 23. után külföldre távozottaknak, és sérelmezi, hogy a befogadó államok „akadályozzák a menekültek szabad haza-utazását”. február 2.