1957

1957.

május 3.

A belügyminiszter kiadja 12/1957. sz. parancsát a BM Politikai Nyomozó Főosztálya szervezeti felépítéséről. A főosztályon belül 13 osztályt állítanak fel. — A belügyminiszter 13/1957. sz. parancsával a PNyF helyettes vezetőjévé nevezi ki Galambos József alezredest és Rajnai Sándor alezredest, és kinevezi az osztályok vezetőit.

    A Nsz kritikával illeti Havasi Tamás, Herczeg János és Kerek György (valódi nevükön: Fellegi Tamás, Nemes János és Kalmár György) A Rádió ostroma című brosúráját, mert az „nem hangsúlyozza az október 23-i események ellenforradalmi jellegét”, és Gerő Ernő beszédét elbizakodottnak tekinti.

      1957.

      május 6.

      A Bp-i Katonai Bíróság statáriális eljárásban halálra ítéli Alapi László kocsikísérőt és Geczkó István gépkocsivezetőt, akik 1956. december 4-én robbanóanyagot szereztek a mátraszőlősi kőbányából, majd december 8-án Alapi javaslatára felrobbantották a Pásztó és Szurdokpüspöki közötti vasútvonalat. Az ítéletet még aznap végrehajtják.

        A Fővárosi Bíróságon megkezdődik Angyal István (május 14.), Eörsi István, Szabó Béla, Molnár Sándor, Horváth Sándorné és Káldor Veronika pere.1 május 23.

        1. 1) Eörsi István is e napot említi a per kezdőnapjaként (Emlékezés a régi szép időkre, Bp: Katalizátor Iroda, 1988) a 45. lapon, majd néhány oldallal odébb már május 7-ét.

        1957.

        május 7.

        Az LB Népbírósági Tanácsa Molnár László elnökletével másodfokon szervezkedés vezetése és gyilkosság vádjával halálra ítéli Pálházi Ferencet, a Szabad Nép-székházbeli fegyveresek v. áv. tisztek és más funkcionáriusok után nyomozó „fejvadász”-csoportjának vezetőjét, valamint Preisz Zoltánt1, aki a csoport tagjaként kezdeményezte az elfogott Sarkadi István ügyész kivégzését. május 10.

        1. 1) Preisz szerszámkészítő lakatosnak tanult, a nyilas uralom idején behívták munkaszolgálatra, megszökött, 1944 novemberében „államfelforgatás” vádjával 10 évi börtönre ítélték, újra megszökött, és a háború végéig bujkált. 1945-ben rendőrnyomozó lett, 1950-ben főhadnagyi rangban leszerelték, ezután eredeti szakmájában dolgozott. 1954-ben vesztegetés és zsarolás vádjával 8 évi börtönre ítélték, 1956. november 1-jén szabadult Tiszapalkonyáról. November 2-án csatlakozott a „szabadnépes” csoporthoz. 1954-es perében Sarkadi ügyész képviselte a vádat.