1957

1957.

február 26.

Ülést tart az MSZMP IKB. Kádár János bejelenti, hogy Nagy Imre és társai ellen „tényfeltáró vizsgálatot” indítanak. február 27. Gyenes Antal és Köböl József nem támogatja a javaslatot. június 22. Az ülésen Kádár János kijelenti: „A politikai rendőrség fontos dolog. […] Az a rendőrség a normális, amelyik mindenkit le akar tartóztatni.” — A testület határozata feloszlatja az úttörők fedőszerveként működő Magyar Őrszemcsapatok Szövetségét, és újjáalakítja a Magyar Úttörők Szövetségét. április 4.

    Első ülését tartja a Közgazdasági Bizottság.1 június 1.

    1. 1) Az alkalmi bizottság elnöke Varga István, titkára Antos István volt. Tagjai között volt Bognár József, Csikós-Nagy Béla, Fock Jenő, Friss István, Lázár György, Nagy Tamás, Nágai Lajos, Péter György, Vajda Imre, Wilcsek Jenő.

    Mao Ce-tung, a KKP elnöke az Államtanács ülésén beszédet mond „A népen belüli ellentmondások helyes kezeléséről”. Mao a „köztünk és ellenségeink között fennálló” antagonisztikus ellentéteket megkülönbözteti a „népen belüli” ellentmondásoktól. A beszédet nem hozzák nyilvánosságra. március 12.

      Átalakul a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. május 9. A kormány elnöke továbbra is Kádár János; első elnökhelyettese Münnich Ferenc; államminiszter Marosán György. A korábbi kormánytagok tárcáik vezetői maradnak: iparügyek Apró Antal; földművelésügyek Dögei Imre; külügyek Horváth Imre; pénzügyek Kossa István. március 1. A minisztériumok vezetői: közlekedés- és postaügy Csanádi György kormánybiztos; belkereskedelem Tausz János; építésügy Kilián József; igazságügy Nezvál Ferenc; külkereskedelem Incze Jenő; munkaügy Mekis József.

        Kőbányán megalakul az első munkásőr-zászlóalj. A fegyveres testület hivatalos megalakulása után tíz nappal a testületnek Bp-en 3 700 tagja van, vidéken 12 170 fő „kiválogatását” végzik el eddig az időpontig. A munkásőröket a szovjet csapatoktól kapott fegyverekkel szerelik fel.