Az LB Népbírósági Tanácsa szervezkedés vezetése és gyilkosság vádjával másodfokon is halálra ítéli Sipos Zsigmondot és Erdész Józsefet, akik november 4-e után megkísérelték a fegyveres ellenállás szervezését, és köztörvényes bűncselekményeket is elkövettek.1
1957. augusztus
1957. augusztus
augusztus 14.
A Kaposvári Katonai Bíróság statáriális eljárásban halálra ítéli a fegyver- és lőszerrejtegetéssel vádolt Tóth György fonyódi földművest. szeptember 3.
augusztus 15.
Miután az ET visszavonta Badalik Bertalan veszprémi püspök működési engedélyét, a főpapot a Nógrád megyei Hejcére internálják. 1965. október 10.
Kivégzik Erdész Józsefet és Sipos Zsigmondot.
augusztus 17.
A távol-keleti körúton lévő, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes vezette magyar külügyi delegációt fogadja Dzsaváharlál Nehru indiai miniszterelnök; a megbeszélések legkényesebb pontja a magyar kérdés ENSZ-beli tárgyalása.
A BM PNyF befejezi a nyomozást „Nagy Imre és társai” ügyében. szeptember 13.
augusztus 18.
Az MFMPK rendelete alapján a Magyar Rádió új neve: Magyar Rádió és Televízió.
augusztus 19.
Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár az ötös bizottság jelentésének megtárgyalására összehívja a világszervezet rendkívüli Közgyűlését. szeptember 10.
augusztus 23.
Betegsége miatt ideiglenesen szabadlábra helyezik Endrédy Vendel v. zirci ciszterci apátot. december 13.
augusztus 25.
A Zsidó Világkongresszus és a MIOK e napon kiadott közös nyilatkozata szerint a magyar zsidóság képviselői a jövőben helyet kapnak a Zsidó Világkongresszus végrehajtó bizottságában. szeptember 22.
1) Sipos 1957. január 12-én éjjel az utcán lelőtte Bojti Imre karhatalmista őrnagyot. Sipos és Erdélyi több betörést is elkövetett, 1958. január 18-án meggyilkoltak két idős asszonyt.