A Bp-i Gyűjtőfogházban Emericzy Kálmán és Moór József a Legfőbb Ügyészség Forradalmi Bizottsága nevében folytatják a politikai foglyok szabadon bocsátását.

A reggeli órákban összeül az MDP Elnöksége. A Elnökség elfogadja Szántó Zoltán előző napon tett javaslatát: kimondja a párt feloszlatását, és Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven új pártot hoz létre. november 1. Az alapító kongresszus előkészítésére Donáth Ferenc, Kádár János, Kopácsi Sándor, Losonczy Géza, Lukács György, Nagy Imre, Szántó Zoltán részvételével Ideiglenes Intéző Bizottság alakul. november 7. Az új párt lapja a Népszabadság; főszerkesztő Haraszti Sándor. — Délután a pártközpont Nádor utca 28. sz. alatti épületében Kádár János elnökletével megtartják a párt első gyűlését. A tanácskozáson kb. százan vesznek részt, köztük a Tűzoltó utcai fegyveres csoport képviselői is.

20 órakor a rádió közli, Nagy Imre a szovjet kormányhoz fordult, azzal a kéréssel, hogy a magyar kormány haladéktalanul tárgyalásokat kíván kezdeni a szovjet alakulatok teljes kivonásáról, és felkéri a szovjet felet, tegyen javaslatot a tárgyalások helyére és idejére.

E hónap folyamán megindul a Nagyvilág c. világirodalmi folyóirat; felelős szerkesztő Kolozsvári Grandpierre Emil.

Nagy Imre fogadja a Dunántúli Nemzeti Tanács és az aznap alakult csepeli munkástanács delegációját.

Az SZKP KB Elnöksége ülésén Nyikita Hruscsov beszámol a lengyel és a magyar helyzetről. A birodalom megőrzésének érdekében most azt javasolja, hogy a testület vizsgálja felül a mo-i események addigi értékelését. „A csapatokat ne vonjuk ki Magyarországról és Budapestről, kezdeményezően lépjünk fel a rend helyreállítása érdekében Magyarországon.” Hruscsov érvelése szerint a Mo-ról való katonai kivonulás a Szu gyengeségét tanúsítaná, és ezt a helyzetet „az amerikai, angol, francia imperialisták” kihasználnák, „támadásba lendülnének … és Egyiptomon felül odaadnánk nekik Magyarországot is”. Érvei hatására az Elnökség megszavazza a katonai beavatkozást, határoznak a szövetségesek tájékoztatásáról, egy Titóval tartandó megbeszélésről, és a döntés végrehajtásához szükséges magyar ellenkormány, az „ideiglenes forradalmi kormány személyi állományának” kiválasztásáról. A Mo elleni katonai akció, a „Forgószél”-hadművelet tervének elkészítésével Georgij Zsukov marsall honvédelmi minisztert, előkészítésével Ivan Konyev marsallt, a VSZ egyesített fegyveres erői főparancsnokát bízzák meg. — Hruscsov táviratban kéri Josip Broz Titót, hogy a Mo-on kialakult helyzet miatt inkognitóban találkozzanak november 1-jén este, vagy 2-án reggel Belgrádban, vagy bármely más, jugoszláv vagy szovjet helységben.

Nagy Imre utasítására rehabilitálják Király Bélát, aki visszakapja vezérőrnagyi rendfokozatát; a miniszterelnök Királyt a Nemzetőrség főparancsnokává, egyidejűleg a főváros katonai parancsnokává nevezi ki. — Maléter Pál ezredest a honvédelmi miniszter első helyettesévé, Kovács István vezérőrnagyot a vezérkar főnökévé nevezik ki.

Éjszaka a szovjet–magyar határon újabb szovjet csapatok vonulnak be Mo-ra.

A Budapesti Karhatalmi Parancsnokság a fővárost három körzetre osztja, amelyek élére Bakonyi József alezredest, Csémi Károly alezredest és Mecséri János ezredest nevezik ki.