Délután és kora este a rádió számos közéleti személyiség (köztük Tildy Zoltán, Szakasits Árpád, Grősz József kalocsai érsek és mások), valamint társadalmi szervezetek (az MNOT, az Országos Béketanács, a Petőfi Kör) nyugalomra intő felhívásait közli.
1956
Hajnali 2 óra tájban a Különleges Hadtest 2. gépesített hadosztályának első páncélos egységei és alegységei elérik Bp-et.1 Az elsőként bevonuló 37. páncélos ezred a HM épülete körül foglal védelmi állást. A hadosztály fő erői (három gépesített és egy nehézharckocsi-rohamlöveg-ezred) a hajnali és a kora reggeli órákban érkeznek Bp-re.
1) Horváth, Hadikrónika, 69. Kissé más időrend szerint „3–4 óra körül a fővárosba érkeznek az első szovjet páncélosok”. Kézikönyv, 83.
Az Egyesült Izzóban megalakul a főváros első munkástanácsa; elnöke Vaszilij György főmérnök.
Folyamatosan ülésezik az MDP KV. Az éjfél utáni órákban a fegyveres felkelés leverésére megalakul az MDP KV Katonai Bizottsága.1 A bizottság, Kovács István vezetésével, Fehér Lajos, Földes László, Mező Imre, Piros László, Bata István részvételével, a HM épületében kezdi meg működését.2 Az, hogy mi volt a bizottság pontos feladatköre és döntési kompetenciája, máig vita tárgya.
1) A bizottság megalakulásának legvalószínűbb időpontja hajnali 2 óra körül lehetett. Lásd Kahler—M. Kiss, Mától kezdve, 41.
2) A bizottság személyi összetételéről lásd Ripp, Végnapok, 166. Szerinte Apró Antal 25-én vette át a bizottság vezetését, ugyanekkor lett tag Czinege Lajos, majd 27-étől Münnich Ferenc és Nógrádi Sándor. Más adat szerint kezdettől Apró vezette a bizottságot. Kézikönyv, 78.
20.30-tól az MDP PB a szovjet képviselők jelenlétében ülésezik. A résztvevők egyetértenek abban, hogy a(z általuk szinte biztosra vett) normalizálást követően a kibontakozás érdekében elsőd-legesen politikai lépésekre van szükség.
A Roosevelt téren felvonuló tüntetőkre tüzet nyit a BM épületének ÁVH-s őrsége; a sortűznek több halálos áldozata van.1 Más adat szerint a helyszínre érkező szovjet pácélgépkocsiból nyitnak tüzet a demonstrálókra. Heten meghalnak, 13-an megsebesülnek.2
1) Kézikönyv, 85.
2) Glatz 1956.
5 óra tájban a KV jelölőbizottsága meghallgatja Nagy Imrét, akit miniszterelnöknek javasolnak. Nagy Gerő Ernő leváltását és Kádár János első titkárrá választását javasolja, Kádár azonban a jelölést elutasítja. A bizottság, miután telefonon egyeztet az SZKP vezetőivel, ám nem várva meg a szovjet küldöttek megérkezését, 6 órakor a KV elé terjeszti személyi javaslatait. — A KV megerősíti első titkári tisztében Gerő Ernőt. A KV új tagjai: Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Lukács György, Münnich Ferenc. Az újjáválasztott PB tagjai: Apró Antal, Gáspár Sándor, Hegedüs András, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Köböl József, Marosán György, Nagy Imre, Szántó Zoltán; póttag Losonczy Géza és Rónai Sándor. A korábbi PB-tagok közül az új testületbe nem kerül be Ács Lajos, Hidas István, Kovács István, Piros László, Révai József, Szalai Béla, a póttagok közül Bata István és Mekis József. Az új Titkárság tagjai: Gerő Ernő, Donáth Ferenc, Kádár János, Kállai Gyula. — A KV javasolja az ET-nek, hogy Nagy Imrét válassza meg az Mt elnökévé.1
1) Nagy Imre eskütételének időpontjáról nincs adat. Új kormány nem alakult; Hegedüs András az Mt elnökének első helyettese lett.
20.45-kor Kádár János beszél a rádióban; bár a követelések többségének jogosságát elismeri, ellenforradalmi, reakciós felkelésként ítéli el a népmozgalmat.
október 25.
14 órakor a néphadsereg vezérkari főnöke utasítja az összes katonai alakulatot, hogy épületeikre tegyék ki a címer nélküli nemzeti színű zászlót; a tisztek csak fegyveres támadás esetén adhatnak tűzparancsot.
A Szabad Európa Rádióban Gellért Andor kijelenti: „…új vállalkozását Nagy Imre Káin-bélyeggel homlokán kezdi… [s ez] megpecsételi politikai sorsát.”