A Magyar Zeneművészek Szövetségének közgyűlésén bírálják Szabó Ferenc zeneszerzőt, az MDP KV tagját, a zenei élet egyik legdogmatikusabb, legszektásabb alakját.
1956
április 25.
Bp-en a Széher úti kórházban meghal Czapik Gyula, 1943 óta egri érsek, 1951-től a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. — A püspöki kar elnöksége Shvoy Lajos székesfehérvári püspökre száll.1 május 12.
1) Miután az egyház két másik érseke akadályoztatása, a rangidős Virág Ferenc pécsi püspök pedig magas életkora (ekkor 86 éves volt) miatt nem gyakorolhatta a funkciót.
április 26.
Az USA kereskedelmi minisztere bejelenti, hogy 57 árukategóriában 700 termék export-besorolása megváltozik, így szabadon szállíthatók a Szu-ba és Kelet-Európába.
április 27.
Az SzN nyilvánosságra hozza a II. ötéves terv irányelveit; a téziseket egyhónapos vitára bocsátják. A terv a korábbi iparfejlesztési politika folytatását irányozza elő, ezért a szakmai körök elutasítják.1
1) CD és Kézikönyv szerint.
április 30.
Jurij Andropov bp-i szovjet nagykövet levélben tájékoztatja a szovjet vezetést a mo-i politikai helyzetről, és sürgeti, hogy nyújtsanak támogatást Rákosi Mátyásnak. június 7.
A KGST VB határozatot hoz a Duna Pozsonytól a Fekete-tengerig tartó szakaszának ún. komplex hasznosításáról; a tervben már szerepelnek energetikai célú vízlépcsők is. 1958. július 30.
május 1.
A székesfehérvári repülőgépmotor-javító üzem bemutatja két törpeautó-típus kísérleti példányát. Az Alba Regiára és Balatonra keresztelt két miniautó a kísérletek során egyenként mintegy 2500 km-t fut.
május 2.
Mao Ce-tung, a KKP elnöke az Államtanács zárt ülésén meghirdeti a „Virágozzék száz virág, versengjen száz iskola” jelszót. május 26.
május 3.
Bp-en megkezdődik a magyar építőművészek II. konferenciája. — A háromnapos tanácskozáson határozottan bírálják Szíjártó Lajos építésügyi minisztert. A tisztújító titkos szavazás során a hivatalos listáról kilencen nem kerülnek be az új vezetőségbe.
május 5.
Nagyváradon meghal Nyiszli Miklós, 1944-ben az auschwitz-birkenaui megsemmisítő tábor rabkórházának orvosa, Josef Mengele közvetlen beosztottja.1 — Nyiszli 1947-ben tanúként jelent meg a nürnbergi perben.
1) Nyiszlit 1944. május végén deportálták az aknaszlatinai gettóból. Rövid birkenaui tartózkodás után az A-8450-es számú tetoválást kapta, majd a monowitzi (Auschwitz III. vagy más néven Buna) kényszermunkatáborba osztották be egy betonozó munkacsapatba. Körülbelül két héttel később, júniusban, valamennyi fogoly orvost a tábor SS-főorvosához rendelték, aki Németországban végzett boncolóorvost (patológust) keresett. A több évig Németországban praktizáló Nyiszli, egy francia társával együtt, megfelelt a követelményeknek. (Lásd DEGOB, Az SS-orvosok.)