Az NDK kormánydelegációjának e napon kezdődött moszkvai látogatása során megkötik a keletnémet–szovjet államszerződést, amely elismeri az NDK (továbbra is korlátozott) szuve-renitását; az NDK csatlakozik a VSZ-hez. Berlin státusa függőben marad.

Konrad Adenauer nyugatnémet kancellár kinyilvánítja a Walter Hallstein külügyi államtitkárról elnevezett doktrínát, amely szerint az NSZK az NDK-t elismerő országokkal (a Szu kivételével) megszakítja diplomáciai kapcsolatait.¹ 1969. május 30.

Bp-en eredménytelenül végződnek a magyar–jugoszláv gazdasági tárgyalások.

Moszkvába érkezik egy Afganisztánba tartó amerikai autós turista. A második világháború vége óta ő az első amerikai, aki autóval utazik a Szu-ba.

Miniszteri rendelet előírja a tsz-ekbe bevitt állatok, felszerelések és takarmány ellenértékének megtérítését.

Bp-en meghal Heller Farkas közgazdász, 1921–1949-ig az MTA tagja.

E hónap folyamán a Mo-on állomásozó szovjet csapatokat az újonnan felállított Különleges Hadtest alárendeltségébe helyezik; a hadtest feladata az osztrák–magyar határ lezárása és védelme, a közlekedési útvonalak biztosítása. A hadtest állományába tartozik a 2. gépesített lövészhadosztály (Kecskemét, Cegléd, Szolnok stb.), a 17. gépesített lövészhadosztály (Szombathely, Körmend, Győr, Pápa stb.), a 195. vadászrepülő-hadosztály (Veszprém), a 177. bombázórepülő-hadosztály (Debrecen), és a 20. pontonos hidászezred (Duna–Tisza köze). A hadtest törzse Székesfehérvárra települ; parancsnoka Pjotr Lascsenko altábornagy.