Antonín Zápotocký köztársasági elnök Csehszlovákia felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából amnesztiát hirdet. A szabadon bocsátandók közé eredetileg Esterházy Jánost is besorolták, a közkegyelmet azonban az ő esetében életfogytiglani büntetésének 25 évi börtönbüntetésre való mérséklésére változtatják.
1955. május
május 10.
A nyugati nagyhatalmak jegyzékben szólítják fel a Szu-t, vegyen részt a nemzetközi konfliktusok elhárítását célzó nemzetközi konferencián. május 26.
május 11.
Varsóban megkezdődik Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Mo, az NDK, Románia és a Szu kormányfőinek tanácskozása. május 14.
május 12.
Az MDP PB elutasítja Nagy Imre május 4-én kelt levelét.
május 13.
A Bp-i Katonai Törvényszék az ún. „mozgópostás-perben” kémkedés és törvénytelen adatszolgáltatás vádjával halálra ítéli Désaknai Lórándot és Jakab Ferencet. július 2. Mester Ferenc büntetése életfogytiglani börtön.
május 14.
A szocialista országok vezetői aláírják a Varsói Szerződést, és Ivan Konyev marsall vezetésével megalakítják fegyveres erőik közös parancsnokságát. június 5. június 6.
május 15.
A győztes nagyhatalmak és Ausztria képviselői aláírják az osztrák államszerződést. július 27. A nagyhatalmak garantálják az ország szuverenitását, megtiltják egyesülését Németországgal, és nem kötelezik jóvátétel fizetésére. A függetlenné váló Ausztria külpolitikailag örökös semlegességet vállal (október 26.), és kötelezi magát az 1919-es Habsburg-detronizációs törvény betartására. A szerződés szerint a megszálló csapatokat kivonják az országból. szeptember 19. A szerződés megszünteti a szovjet hadsereg mo-i állomásoztatásának nemzetközi jogi alapját. június 10.
május 18.
Szabó Pál, a HNF elnöke bejelenti: lemondott posztjáról Nagy Imre alelnök; a szervezet főtitkára Jánosi Ferenc helyett Mihályfi Ernő. A Magyar Nemzet főszerkesztője Boldizsár Iván helyett Parragi György, felelős szerkesztő Komor Imre.
május 21.
Átadják az újjáépített újpesti vasúti Duna-hidat.
május 23.
Darvas József népművelési miniszter beszédet mond „az ország kultúrmunkásai előtt”, és körvonalazza a „március utáni” időszak művelődés- és irodalompolitikai elveit. Kijelenti, hogy 1953 júniusa után „kezdettől … destruktív, sőt ellenséges bírálattal keveredett a hibák elleni harc”. május 27.