A magyar Ogy törvényben örökíti meg „Sztálin halhatatlan emlékét”, és nemzeti gyászt rendel el. március 9.
1953
Néhány tucat [?] rabot szabadon bocsátanak a recski munkatáborból; a táborban a következő hetekben lényegesen javítják az élelmezést.
március 9.
Moszkvában eltemetik Joszif Visszarionovics Sztálint. A gyászünnepségen Georgij Malenkov, Vjacseszlav Molotov és Lavrentyij Berija egyaránt a békés egymás mellett élés szükségességéről beszél. április 11. A magyar küldöttséget Rákosi Mátyás vezeti. — A bp-i Hősök terén rendezett gyász-nagygyűlésen Gerő Ernő mond beszédet.
március 12.
A Katonai Főtörvényszék másodfokon helybenhagyja a Pártőrség-perben született ítéleteket. június 8.
március 13.
A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem halálának 70. évfordulóján felveszi Marx Károly nevét.
március 14.
Bp és Mohács között megindul a rendszeres személyhajó-közlekedés.
Az SZKP KB plénumán új összetételű Titkárságot választanak; a tagok között van Nyikita Hruscsov, Mihail Szuszlov, Pjotr Poszpelov; kimarad a miniszterelnökké választott Georgij Malenkov. szeptember 3.
Meghal Klement Gottwald, Csehszlovákia köztársasági elnöke, a CSKP főtitkára, aki Sztálin temetésére érkezett Moszkvába. március 21.
március 15.
A Szu LT Kliment Jefremovics Vorosilov marsallt választja a Tanács Elnökségének elnökévé.
március 16.
Az 1014/1953. sz. Mt-határozat húsvéthétfőt rendes munkanappá nyilvánítja. november 28.