A Szu-ban „cionista összeesküvés” vádjával letartóztatják Viktor Abakumov vezérezredes állambiztonsági minisztert (1954. december 19.) , és Mihail Belkin (Fjodor Bjelkin) altábornagyot; utóbbi a szovjet Központi Hadseregcsoport elhárításának főnökeként szovjet részről a Rajk-per fő szervezője, és az ÁVH szovjet tanácsadóinak vezetője volt.
1951
július 15.
A magyar zsidóság vezetői közös nyilatkozatban tiltakoznak „azon nyugati rágalmak” ellen, amelyek szerint Mo-on akadályozzák a vallás szabad gyakorlását: „…nem tűrjük, hogy a kitelepítést zsidóüldözésnek tüntessék fel”.
Az 1951: 22. tvr. felállítja a bp-i székhelyű Műszaki Tanárképző Főiskolát.
július 17.
Kossa István, az ÁEH elnöke bizalmas megbeszélést folytat Péter János tiszántúli ref. püspökkel és Finta István konventi főtanácsossal a ref. egyház előtt álló feladatokról. július 25.
július 18.
Befejeződik a kitelepítés. A hivatalos jelentés szerint a május 21-én kezdődött akció során 5893 családnak kézbesítettek kitelepítési határozatot, végül 5182 családot telepítettek ki; összesen 12 704 „osztályidegent” kényszerítettek otthona elhagyására.1 Becslések szerint a kitelepítésektől félve további 1200–1400 család költözött Bp-ről önként vidékre. A vidéki városokról nincs adat.
1) Varga László szerint „1951. május 21. és július 18. között 13 670 főt kényszerítettek lakóhelye elhagyása”. Varga, BpN, 1998, 2–3.
július 19.
A Grősz-per egyik mellékperében halálra ítélik Papp Ervin teológiai hallgatót, aki 1944-ben a budai ellenállási mozgalomban a nyilasok által meggyilkolt Kálló Ferenc esperes munkatársa volt. A vád szerint Papp 1949-ben Romvári Istvánnal (július 20.) megalakította a Keresztény Néppártot.
Bp-en meghal Makkai Sándor író, teológus, 1926-tól 1936-ig az Erdélyi Ref. Egyház püspöke.
július 20.
A Bp-i Megyei Bíróság, a keresztény szakszervezetekkel való leszámolás jegyében, ítéletet hirdet a „Grősz-féle szervezkedéshez” kapcsolt ún. BSZKRT-vonal ügyében. Romvári Istvánt, a BSZKRT Keresztényszocialista Szakszervezetének v. titkárát halálra (szeptember), 15 vádlott-társát 2–15 évi börtönre ítélik.1 — Közülük a 15 évre ítélt Czermann Lajost 1956 után kivégzik. 1959. március 28. — Nahle Magdolnát, az előző napon halálra ítélt Papp Ervin menyasszonyát, 6 évi börtönre ítélik.
1) MKL.
A Bp-i Katonai Bíróság halálra ítéli Pongrácz Alajost, aki eredetileg a Grősz-per egyik vádlottja volt, és ügyét elkülönítették. Kivégzésének időpontja nem ismert.
július 21.
A katolikus megyés főpásztorok és segédpüspökök, az érseki és püspöki helynökök, valamint a megmaradt szerzetesrendek főnökei leteszik az esküt a Magyar Népköztársaságra és az alkotmányra. Kisberk Imre székesfehérvári segédpüspök megtagadja az eskütételt.