Meghal Arnold Schönberg osztrák zeneszerző.

A Szu-ban „cionista összeesküvés” vádjával letartóztatják Viktor Abakumov vezérezredes állambiztonsági minisztert (1954. december 19.) , és Mihail Belkin (Fjodor Bjelkin) altábornagyot; utóbbi a szovjet Központi Hadseregcsoport elhárításának főnökeként szovjet részről a Rajk-per fő szervezője, és az ÁVH szovjet tanácsadóinak vezetője volt.

A magyar zsidóság vezetői közös nyilatkozatban tiltakoznak „azon nyugati rágalmak” ellen, amelyek szerint Mo-on akadályozzák a vallás szabad gyakorlását: „…nem tűrjük, hogy a kitelepítést zsidóüldözésnek tüntessék fel”.

Kossa István, az ÁEH elnöke bizalmas megbeszélést folytat Péter János tiszántúli ref. püspökkel és Finta István konventi főtanácsossal a ref. egyház előtt álló feladatokról. július 25.

Befejeződik a kitelepítés. A hivatalos jelentés szerint a május 21-én kezdődött akció során 5893 családnak kézbesítettek kitelepítési határozatot, végül 5182 családot telepítettek ki; összesen 12 704 „osztályidegent” kényszerítettek otthona elhagyására.¹ Becslések szerint a kitelepítésektől félve további 1200–1400 család költözött Bp-ről önként vidékre. A vidéki városokról nincs adat.

A Grősz-per egyik mellékperében halálra ítélik Papp Ervin teológiai hallgatót, aki 1944-ben a budai ellenállási mozgalomban a nyilasok által meggyilkolt Kálló Ferenc esperes munkatársa volt. A vád szerint Papp 1949-ben Romvári Istvánnal (július 20.) megalakította a Keresztény Néppártot.

A Bp-i Megyei Bíróság, a keresztény szakszervezetekkel való leszámolás jegyében, ítéletet hirdet a „Grősz-féle szervezkedéshez” kapcsolt ún. BSZKRT-vonal ügyében. Romvári Istvánt, a BSZKRT Keresztényszocialista Szakszervezetének v. titkárát halálra (szeptember), 15 vádlott-társát 2–15 évi börtönre ítélik.¹ — Közülük a 15 évre ítélt Czermann Lajost 1956 után kivégzik. 1959. március 28. — Nahle Magdolnát, az előző napon halálra ítélt Papp Ervin menyasszonyát, 6 évi börtönre ítélik.