Az e napon befejeződő zsidó Országos Gyűlés megválasztja a kongresszusi és az orthodox irányzatot is képviselő, felekezeti főhatóságként működő Mo-i Izraeliták Országos Irodájának (MIOI) vezetőségét. november 1. A határozat kimondja: „Magyarország izraelita vallású lakosai egységes, országos szervezetbe tömörülnek.” március 22.
1950
Az MTK Textiles Sportegylet néven működik tovább. 1951. január 29.
február 24.
Az USA befagyasztja a birtokában lévő kelet-európai (magyar, bolgár és román) tulajdonokat.
február 25.
Bp-en megkezdődik a sztahanovisták első országos találkozója. — Beszédében Rákosi Mátyás kijelenti: „Amit eddig elértünk, csigatempó ahhoz képest, ami még előttünk áll.”
Átalakul a kormány: Ortutay Gyula helyett Darvas József a vallás- és közoktatásügyi, Darvas József helyett Sándor László az építésügyi miniszter, pénzügyminiszter Kossa István helyett Olt Károly.
február 27.
A bp-i Városi Színházban díszelőadáson mutatják be az első magyar színes filmet, Ranódy László és Nádasdy Kálmán Lúdas Matyi c. alkotását; a főszereplő Soós Imre, az operatőr Hegyi Barnabás.
március 1.
Hatályba lép a közalkalmazottak illetményreformja; a miniszteri fizetés 3850, az egyetemi tanári 1250–2200, az előadói 500–1620 Ft; a segédmunkások fizetése 320–600 Ft.
Az e napon tartott, a második világháború utáni első csehszlovákiai népszámlálás adatai szerint Szlovákia lakossága 3 442 317 fő; közülük 354 532 személy vallja magát magyar nemzetiségűnek. A teljes országterületen 367 733 magyar él; a csehországi magyarok lélekszáma 13 201 fő; a „reszlovakizáltak” számát 150 ezerre becsülik. A magukat magyarnak vallók aránya az 1930. évi 17,8%-ról 10,3%-ra süllyed, száma pedig az 1930-as érték (592 337) 59,8%-ára csökken. A magyar többségűként kimutatott járások száma a háború előtti 14-ről 8-ra csökken.
Aranyalapra helyezik a szovjet rubelt; 1 rubel = 0,2222 g színarannyal.
Csang Kaj-sek Tajvan szigetén kikiáltja a Kínai Köztársaságot.