Bp-en megkezdődik az MNDSZ III. kétnapos kongresszusa. 1965. december 11. A Titkárság tagjai: Benke Valéria, Bodonyi Pálné, Erdei Lászlóné (főtitkárhelyettes), Hegedüs Magda, Lapusnyik Andrásné, Pintér Lídia, Szabó Piroska, Vajdai Lajosné, Vass Istvánné (főtitkár).
1950–59
május 26.
Az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és az NSZK kormányai Bonnban különszerződést írnak alá az NSZK egyenjogúságának elismeréséről. — A nyugatnémet aláírásra hivatkozva az NDK-ban lezárják a szovjet zónahatárt.
Bukarestben megkezdődik az RMP KB kétnapos ülése. — A „hazai kommunisták”, a már érzékelhető szovjet antiszemita hullámot meglovagolva, háttérbe szorítják a párt „moszkovita”, döntően nemzetiségi politikusok (Luka László/Vasile Luca, Ana Pauker, Teohari Georgescu) vezette szárnyát; felülkerekedik Gheorghe Gheorghiu-Dej (június 2.) „nemzeti kommunista” vonala. augusztus 16.
május 27.
A magyar labdarúgó-válogatott Moszkvában 2:1 arányú vereséget szenved a Szu csapatától; ezzel megszakad a csapat kétéves veretlenségi sorozata. 1954. július 4.
Párizsban hat nyugat-európia ország (a „Hatok”) képviselői aláírják az Európai Védelmi Közösség létrehozásáról szóló szerződést, amely közös hadsereg felállítását irányozza elő. 1954. augusztus 30.
Megkezdődik az Ogy háromnapos ülése. — Elfogadják az 1952: II. tc.-et az állami ellenőrzésről; a III. tc.-et a polgári perrendtartásról; a IV. tc.-et a házasságról és a családról.
május 28.
Szovjet hadifogságban meghal a Bp-i Népbíróság által 1948-ban távollétében halálra ítélt Werth Henrik v. vezérezredes, 1938–1941-ben a m. kir. Honvédség vk. főnöke.
Kivégzik a pálosszenkúti ügyben halálra ítélt Farkas Sándort, Iványi Bálintot, Petrus Gyulát, Tóth István Józsefet, Tóth Illést és Tóth Jánost [?].1
1) Fehérváry, 89–90.
május 30.
Bemutatják Kerekes János Állami áruház c. operettjét.
június 2.
Romániában a Nagy Nemzetgyűlés Petru Grozát megválasztja az Államtanács elnökévé. Groza helyett Gheorghe Gheorghiu-Dejt, az RMP főtitkárát választják miniszterelnökké. 1955. október 5.