A Bp-i Katonai Bíróság halálra ítéli Pongrácz Alajost, aki eredetileg a Grősz-per egyik vádlottja volt, és ügyét elkülönítették. Kivégzésének időpontja nem ismert.
1950–59
július 21.
A katolikus megyés főpásztorok és segédpüspökök, az érseki és püspöki helynökök, valamint a megmaradt szerzetesrendek főnökei leteszik az esküt a Magyar Népköztársaságra és az alkotmányra. Kisberk Imre székesfehérvári segédpüspök megtagadja az eskütételt.
július 23.
Franciaországban meghal Henry Pétain marsall, a világháború alatt a vichyi bábállam vezetője.
július 25.
Finta István ref. konventi főtanácsos, Kossa István, az ÁEH elnöke intencióinak megfelelően, ütemtervet dolgoz ki a ref. egyház átalakításra. augusztus 10.
július 26.
Az Mt augusztus második vasárnapját vasutasnappá nyilvánítja.
július 28.
Mintegy 4300 huszonéves „politikailag megbízhatatlan” (C-kategóriás) sorkötelest hívnak be munkaszolgálatra a „hadtáp” alakulatokhoz.1
1) Az ekkor bevonultak csak 1953 őszén, a törvényes katonai szolgálati időt meghaladó 27 hónap után szereltek le.
Megjelenik a 161/1951. sz. Mt-rendelet, amely „a munkafegyelem megszilárdítása érdekében” be-vezeti a kötelező munkaközvetítést. 1954. június 23.
július 30.
Bukarestben megkezdődik Márton Áron gyulafehérvári r. kat. püspök és társai pere. augusztus 7.
július 31.
Az LB megerősíti a Grősz-perben hozott ítéleteket, köztük Vezér Ferenc halálos ítéletét. augusztus 3.
augusztus 1.
Bp és Nagykanizsa között megindul a légi közlekedés.