1950–59

1950.

január 29.

A belügyminiszter rendeletben intézkedik tíz új megye megalakításáról. március 12. Az új megyék: Baranya (székhelye Pécs), Bács-Kiskun (Kecskemét), Fejér (Székesfehérvár), Heves (Eger), Nógrád (Salgótarján), Pest (Budapest), Somogy (Kaposvár), Szolnok (Szolnok), Tolna (Szekszárd), Vas (Szombathely).1

  1. 1) Bács-Kiskun megye Bács-Bodrog megye (székhelye Baja) teljes területéből és Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye részeiből alakult. A korábbi Nógrád-Hont megye székhelye Balassagyarmat volt. Az új Pest megyéhez csatolták Nógrád-Hontból a Szobi járást. Szolnok megye neve korábban Jász-Nagykun-Szolnok volt.

A HM Katonai Elhárító Főcsoportfőnökségének „katonai és támadólagos” elhárító részlege, II. (Katonai Elhárító) Főosztályként betagozódik az ÁVH szervezetébe; kijelölt vezetője Janikovszky Béla áv. ezredes. — Az ÁVH-hoz tartozik továbbá a gazdasági rendészet, az útlevélügy, a külföldiek ellenőrzése, később egyes börtönök, valamint internáló- és munkatáborok felügyelete is.

    1950.

    február 2.

    A rögtönítélő bíróság a lengyelkápolnai gyilkosság ügyében halálra ítéli Bodó Istvánt, Császár Antalt és Ördögh Imrét; két személyt életfogytig tartó börtönt kap. — Bodót és Császárt még aznap kivégzik.1 Ördögh halálbüntetését az ET életfogytig tartó börtönre változtatja.

    1. 1) Az adat forrása: http://members.upc.hu/politikaifoglyok.szovetsege/kivegzettek02.pdf.