1950–59

Párizsban több száz magyar emigráns megkoszorúzza az ismeretlen katona sírját; a Magyar Szabadságharcos Szövetség ünnepségén Párizs alpolgármestere mond beszédet. — Konstanzban, Luzernben, Stockholmban a helyi emigráció rendez ünnepséget. — Baselben a magyar egyesület Karl Jaspers professzor patronálásával szervezi meg az emlékünnepségeket. — Londonban az Angol–Magyar Kulturális Szövetség, Zürichben a Nemzetőr munkatársai tartanak sajtókonferenciát a magyar helyzetről. — A londoni Magyar Szabad Szakszervezeti Iroda emlékestet rendez a forradalom évfordulója tiszteletére; felszólal Fehérvári Géza a Szabad Magyar Diákszövetség részéről, Sándor Máté, a honvédség v. őrnagya és Szélig Imre szociáldemokrata politikus; Faludy György verseiből ad elő. — A Száműzött Írók Pen Klubja ülést tart Londonban és felemeli szavát a börtönben lévő magyar írók szabadon bocsátásáért. — Oslóban konferenciát szervez a Norvég–Magyar Egyesület; Tross alt (Csak azért is) címmel kiadják a magyar forradalom antológiáját. — Hannoverben az esti órákban fáklyás felvonulást rendeznek. — A Szabad Magyar Egyetemisták Szövetsége emlékülést tart a bonni egyetem aulájában. — Dokumentumkiállítás nyílik Grazban és Buenos Airesben. — New Yorkban a Hunter College-ban Kenneth Keating szenátor, Nagy Károly és Papp László építész mond beszédet a megemlékezéseken. — Los Angeles polgármestere október 23-át magyar nappá nyilvánítja. — Montrealban a forradalom emlékére rendezett gyűlés szónoka Egan Chambers konzervatív párti képviselő, Santo Fournier szenátor, polgármester és Kovács Gyula. — Montevideóban a Nemzetőr Baráti Kör szervez megemlékezést. — Johannesburgban mintegy 300 fős csoport koszorúzza meg az ismeretlen katona sírját Pik Botha, az elnöki iroda vezetője és Pretoria főpolgármestere részvételével.

    1959.

    október 26.

    Az LB Népbírósági Tanácsa Borbély János elnökletével másodfokon ítéletet hirdet a Thököly úti felkelők ügyében, és megerősíti Futó János bányász, Keller Károly szállítómunkás, Németh József, Grosszmann Frigyes csatornabúvár, Csermák János pincér, Magori Mária takarítónő, Barabás Tibor szállítómunkás, Csányi Sándor segédmunkás, Kondorosi Imre lakatossegéd, Szivák István hegesztő és Krausz Gyula fogathajtó első fokon kiszabott halálos ítéletét. október 28. — Az 1956 utáni megtorlások során e perben született a legtöbb jogerős halálos ítélet.

      1959.

      november 1.

      Kádár János felszólal a bp-i pártértekezleten. Kádár cáfolja, hogy az utóbbi időben 31 embert kivégeztek volna, és hogy egész sor 18 éven aluli fiatal börtönben várja a kivégzést. — A cáfolt névsorok Nyugatra juttatásáért Pákh Tibor jogászt súlyos börtönbüntetésre ítélik.

        1959.

        november 10.

        A Rákosi-ügy vizsgálatára kiküldött bizottság nevében Kiss Károly írásbeli jelentést tesz az MSZMP PB-nek. „Rákosi egészségi állapotára való tekintettel az ő ügyével való foglalkozást le kell venni [a kongresszus] napirendjéről. A hazatérésére vonatkozó kérelmét változatlanul el kell utasítani, fenntartva a személyére vonatkozó korábbi határozatot.” november 20.