Az LB Borbély János vezette tanácsa halálra ítéli Bognár Ottó csillést és Palotás József lakatost. március 14. A vád szerint Bognár agyonlőtte az általa vezetett Landler Jenő utcai felkelőcsoport egy árulónak tartott tagját.
1950–59
március 13.
Az LB Népbírósági Tanácsa Cieslár Viktor elnökletével, másodfokon, súlyosbítva az első fokon eljáró bíróság ítéletét, szervezkedés vezetése vádjával halálra ítéli Fáy Ferencet és Zrinyi Jánost, a nagytétényi fegyveres harcok résztvevőit. március 14.
Henry Cabot Lodge, az USA ENSZ-képviselője levélben kér felvilágosítást a magyar ENSZ-delegátustól több forradalom alatti magyar vezető, köztük Nagy Imre és Maléter Pál sorsáról.
március 14.
Kivégzik Palotás Józsefet, Bognár Ottót, Fáy Ferencet és Zrinyi Jánost.
Párizsban megkezdődik az I. Magyar Szabadságharcos Világkongresszus. március 17.
március 15.
A Művelődésügyi Minisztérium nem engedélyezi a magyar színházak részvételét a párizsi színházi fesztiválon.
március 17.
A Fővárosi Bíróság a munkástanácsi vezetők perében első fokon Rácz Sándort életfogytiglani, Bali Sándort 12 évi, Nemeskéri Józsefet 14 évi, Abod Lászlót 8 évi, Mester Endrét 4 évi börtönre ítéli. október 24.
Magyar Szabadságharcos Világszövetség e napon befejeződött párizsi tanácskozásán elnökké Dálnoki Veress Lajost, főtitkárrá András Sándort választják.
március 18.
Az LB Katonai Kollégiuma másodfokon ítéletet hirdet a forradalom békéscsabai vezetői ügyében. Fekete Pált, a Békés Megyei Forradalmi Bizottság v. elnökét életfogytiglani, Hrabovszky Lászlót 10, Zsíros Andort 8, Köles Pált 7 évi, társaikat másfél–hat évi szabadságvesztésre ítélik.
március 19.
Strasbourg-ban megkezdődik a Hatok három működő közösségének parlamentje, az Európai Parlamenti Közgyűlés (1962. március 30.) alakuló ülése. A nemzeti parlamentekből delegált gyűlésben 142 képviselő foglal helyet. A parlament Robert Schuman v. francia külügyminisztert választja elnökké. 1960. március 26.