Az ország lakossága számtalan formában emlékezik, tiszteleg az első évfordulón a forradalom emléke előtt, jelentős tömegmegmozdulásra azonban nem kerül sor. A néphadsereg, a rendőrség és a munkásőrség járőrei cirkálnak Bp és a városok utcáin, a forradalmi események helyszíneit lezárják; több száz embert vesznek őrizetbe, közöttük fiatal- és kiskorúakat is államellenes izgatás, röpcédulázás, fegyverrejtegetés vádjával. A Kerepesi és a Rákoskeresztúri köztemetőben lovas rendőrök járőröznek, hogy megakadályozzák a megemlékezést; a felsőoktatási intézményekben fegyelmi eljárás terhe mellett kötelező a megjelenés az órákon.

Kivégzik Balla Pál fakitermelőt, Harmincz István alkalmi munkást és Lakos János gazdálkodót. A vádlottakat az LB Borbély János vezette tanácsa a Biksza Miklós járási párttitkár 1956. decemberi meglincselésében való részvételért ítélte halálra.

A Szu LT Elnöksége, albániai útját kihasználva, leváltja tisztségéből Georgij Zsukov marsall honvédelmi minisztert, aki a korábbi frakcióharcokban Nyikita Hruscsov fő támasza volt. Utódává Rogyion Malinovszkij marsallt nevezik ki. 1967. március 31.

Véget ér a KISZ alakuló értekezlete. 1960. december 16. 11 tagú Intéző Bizottságot választanak; a KB első titkára Komócsin Zoltán, titkára Borbély Sándor, Eperjesi László, Gosztonyi János, Nagy Richárd, Várnai Ferenc.

Nagygyűlést tartanak a Köztársaság téren, a pártház ostromának első évfordulóján; a szónok Marosán György.

Első fokon életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik Erdélyi Tibort, a november 4-e utáni szellemi ellenállás egyik szervezőjét. 1958. február 3.