Gyurkó Lajos vezérőrnagyot1 kinevezik a BM Határőrség országos parancsnokává. 1960. szeptember 1.
1950–59
augusztus 6.
Ülést tart az MSZMP PB. Aczél György művelődésügyi miniszterhelyettes előterjesztésében határozatot fogadnak el „irodalmunk helyzetéről”.1 szeptember 12.
1) Aczél a határozattervezetben fogalmazta meg először, természetesen közvetett formában, a Kádár-korszak művészetpolitikájának később sokat emlegetett alapelvét, a „három T”-t (támogatás–tűrés–tiltás).
augusztus 7.
Washingtonban hivatalosan bejelentik, hogy a bp-i amerikai követ helyére, aki nem tudta elfoglalni posztját, nem neveznek ki újat. — A követséget tíz évig ügyvivők vezetik. 1966. november 28.
augusztus 8.
A Nsz közli a Külügyminisztérium nyilatkozatát, amely törvénytelennek és a belügyekbe való durva beavatkozásnak minősíti az ENSZ „magyar kérdéssel” foglalkozó ötös bizottságnak június 12-ei jelentését. augusztus 19.
augusztus 9.
Az LB megerősíti Francia Kiss Mihály halálos ítéletét. augusztus 13.
Vízre bocsátják a szovjet haditengerészet első atommeghajtású tengeralattjáróját. augusztus 21.
augusztus 12.
A szigorú vizsgálati őrizet ellenére a győri honvédkórházban öngyilkosságot követ el Szigethy Attila, a Dunántúli Nemzeti Tanács v. elnöke.
augusztus 13.
Az LB Népbírósági Tanácsa szervezkedés vezetése és gyilkosság vádjával másodfokon is halálra ítéli Sipos Zsigmondot és Erdész Józsefet, akik november 4-e után megkísérelték a fegyveres ellenállás szervezését, és köztörvényes bűncselekményeket is elkövettek.1
1) Sipos 1957. január 12-én éjjel az utcán lelőtte Bojti Imre karhatalmista őrnagyot. Sipos és Erdélyi több betörést is elkövetett, 1958. január 18-án meggyilkoltak két idős asszonyt.
Kivégzik Francia Kiss Mihályt.
Az MSZMP KB Titkársága határozatot hoz a téeszek politikai, gazdasági és szervezeti meg-szilárdításáról.
1) Gyurkó a forradalom idején, a kecskeméti 3. hadtest parancsnokaként többször lövetett a tüntetőkre, november 4-e után tevékeny részt vállalt a megtorlásokban.