Ülést tart az MSZMP IIB. A testület határozatot hoz a nőmozgalom és az MNOT feladatairól. — Döntés születik a BM PNyF egyes vezetőinek személyéről. Galambos József és Rajnai Sándor r. alezredeseket főosztályvezető-helyettessé, Moró Istvánt a Hírszerző Osztály, Selmeczi Györgyöt a Katonai Elhárítási Osztály, Kunos Lászlót a Rejtjelző Osztály, Markó Imrét az Operatív Technikai Osztály, Ács Ferencet a Nyilvántartási Osztály vezetőjévé nevezik ki. — Szalma József r. őrnagyot megerősítik a BM PNyF Vizsgálati Osztályának vezetői funkciójában.
1950–59
május 1.
Bemutatják Fehér Imre Bakaruhában c. filmjét.
A Hősök terén tartott több százezres nagygyűlésen Kádár János mond beszédet. — A Magyar Televízió az ünnepi felvonulás és a nagygyűlés közvetítésével megkezdi a rendszeres műsorszolgáltatást. május 9. Kádár János interjút ad Szepesi Györgynek.
Megkezdik az aknazár telepítését a magyar–osztrák határon.
május 3.
A belügyminiszter kiadja 12/1957. sz. parancsát a BM Politikai Nyomozó Főosztálya szervezeti felépítéséről. A főosztályon belül 13 osztályt állítanak fel. — A belügyminiszter 13/1957. sz. parancsával a PNyF helyettes vezetőjévé nevezi ki Galambos József alezredest és Rajnai Sándor alezredest, és kinevezi az osztályok vezetőit.
A Nsz kritikával illeti Havasi Tamás, Herczeg János és Kerek György (valódi nevükön: Fellegi Tamás, Nemes János és Kalmár György) A Rádió ostroma című brosúráját, mert az „nem hangsúlyozza az október 23-i események ellenforradalmi jellegét”, és Gerő Ernő beszédét elbizakodottnak tekinti.
Letartóztatják Szigethy Attila ogy-i képviselőt, a Dunántúli Nemzeti Tanács v. elnökét.1 május 17.
1) Kézikönyv, III, 52–53. Ugyanezen kiadvány első kötete szerint Szigethyt május 6-án tartóztatták le (Kézikönyv, I, 296.).
május 4.
Letartóztatják Kardos Lászlót, az egykori NÉKOSZ v. főtitkárát. 1958. július 5.
május 5.
Megnyílik a tavaszi képzőművészeti tárlat a Műcsarnokban; 1948 óta először tekinthetők meg különböző irányzatú művészek alkotásai.
május 6.
A Bp-i Katonai Bíróság statáriális eljárásban halálra ítéli Alapi László kocsikísérőt és Geczkó István gépkocsivezetőt, akik 1956. december 4-én robbanóanyagot szereztek a mátraszőlősi kőbányából, majd december 8-án Alapi javaslatára felrobbantották a Pásztó és Szurdokpüspöki közötti vasútvonalat. Az ítéletet még aznap végrehajtják.