1950–59

1957.

április 2.

A Nsz a szerkesztők figyelmetlenségéből gunyoros, leleplező álhírt közöl a Kortárs címmel aznap induló szépirodalmi folyóirat első számáról. A híradás szerint megjelenik például Darvas József „A hintáslegény” c. novellája, Mesterházi Lajos „Felhős égbolt” c. regényrészlete és Tamási Lajos „Én vétkem” c. verse. szeptember 1.

    Ülést tart az MSZMP IIB. Kádár János beszámol a márciusi moszkvai tárgyalásokról. „Szóba került Nagy Imréék kérdése is. Mi vetettük fel. Az elvtársak helyeslik, hogy megfelelő szigorú felelősségre vonást eszközöljünk. Az elvtársak nézete szerint az megfontolás tárgyát képezheti, hogy rövidebb vagy hosszabb idő múlva […], de helyeslik, hogy ez megtörténjék.” — Az IIB állást foglal az LB Népbírósági Tanácsának felállításáról. április 3.

      1957.

      április 4.

      Bp-en 1300 bp-i, Fejér, Hajdú-Bihar, Komárom és Pest megyei résztvevővel megtartja zászlóbontó ünnepségét az újjáalakult úttörőmozgalom. — A Képes Gyermekújság c. lap ismét Pajtás címmel, az Úttörőszövetség központi lapjaként jelenik meg.

        1957.

        április 6.

        Az 1957: 25. tvr. az államrend és közbiztonság ellen elkövetett bűnügyekben, az egységes ítélkezés biztosítására, létrehozza az LB Népbírósági Tanácsát, amely egyrészt fellebbviteli bíróság, másrészt a különlegesen fontos politikai ügyeket tárgyalja, és a fellebbezés lehetősége nélkül hoz első fokon jogerős ítéletet; az ítélkező tanácsok tagjai szakképzetlen népi ülnökök. július 11.

          Nagy Imre levelet ír Walter Roman román politikusnak. „Nemegyszer keservesen tapasztaltuk, s számos testvérpárt velünk együtt súlyos árat fizetett azért, hogyha letért a szocialista morál, az objektív tények, és a történelmi igazság alapjáról, ha a gyávaság, a szolgalelkűség, a hazugság és a kétszínűség uralkodnak és válnak »erénnyé«, amint az most újra kísért. A cél, amelynek érdekében ezt tesszük, lehet nemes. De mi ne jezsuiták legyünk, hanem kommunisták, s a cél ne szentesítse az eszközt.”1

          1. 1) Rainer, Nagy Imre, II, 371–372.