1950–59

1957.

január 13.

Közzéteszik a földművelésügyek vezetésével megbízott kormánytag, Dögei Imre rendeletét „az ellenforradalmi események alatt és azt követően” eltulajdonított vagyontárgyak visszaadásáról, és az erőszakkal feloszlatott téeszek eredeti jogaikba való visszahelyezéséről.

    Az LB Katonai Kollégiuma Ledényi Ferenc elnökletével, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló fegyveres felkelés szervezésének és vezetésének bűntette miatt, fellebbezési lehetőség nélküli eljárásban, halálra ítéli Dudás Józsefet, a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány v. elnökét, és Szabó Jánost, a Széna téri felkelők parancsnokát. január 19.

      Ülést tart az MSZMP IIB. A testület a karhatalom és a sajtó helyzetéről tárgyal. A vitában Garamvölgyi Vilmos (február 15.) kijelenti: „Legfontosabb feladatunk most az ellenforradalom teljes leverése… A politikai osztályon dolgozó elvtársak valamennyien a volt ÁVH-tisztekből, legénységből tevődnek össze, és van megfelelő képességük, rátermettségük…” Az IIB egységes határozati javaslat elkészítéséről határoz. február 12. — A fővárosi lapok, az MTI és a rádió munkáját értékelő előterjesztés szerint „a sajtó és rádió munkáját még mindig nagyfokú ingadozás, sőt kifejezett szembenállás is jellemzi”; a rossz sajtómunka egyik fő okaként a MÚOSZ-t mint „ellenállási gócot” jelölik meg. január 17.

        1957.

        január 15.

        Kihirdetik az 1957: 4. tvr.-t a gyorsított büntetőeljárás szabályozásáról. A tvr. hatálya alá tartozik a gyilkosság és szándékos emberölés, gyújtogatás, rablás, fosztogatás, engedély nélküli lőfegyvertartás, jogtalan fegyverhasználat, közérdekű üzem szándékos rongálása, tömeges munkabeszüntetésre való felhívás, a közlekedés szándékos veszélyeztetése, a népköztársaság vagy a népi demokratikus államrend elleni szervezkedés (összeesküvés), lázadás, hűtlenség és ezek kísérlete. Az eljárás során mellőzhető az írásos vádirat. „A gyorsított eljárásban elbírált bűntettek büntetése halál; a bíróság az eset összes körülményei szerint halálbüntetés helyett életfogytiglani vagy öt évtől tizenöt évig terjedhető börtönbüntetést is kiszabhat; ha azonban a cselekményre a törvény abban az esetben is halálbüntetést rendel, ha annak elbírálása nem a jelen tvr.-ben megállapított gyorsított eljárás alapján történik, tíz évnél rövidebb börtönbüntetést kiszabni nem lehet.” június 15.

          A kormány memorandumot juttat el az ENSZ főtitkárának a külföldre menekült magyarok ügyében; ismerteti az 1956: 27. tvr.-t, amely amnesztiát ad az 1956. október 23. után külföldre távozottaknak, és sérelmezi, hogy a befogadó államok „akadályozzák a menekültek szabad haza-utazását”. február 2.