Kádár János és Apró Antal Tatabányán a Szénbányászati Ttröszt munkástanácsának képviselőivel tárgyal. Kádár a munka felvételét szabja a további tárgyalások feltételéül, és a karhatalom megszüntetését elutasítja. A munkástanács fenntartja korábbi követeléseit.
1950–59
Bécsben Várfalvi Lajos, Oltványi László és Buri István megalakítja a Magyar Forradalmi Tanácsot, amelyhez főként dél-bp-i felkelők, majd Pongrátz Gergely, Renner Péter és Lehoczky Attila is csatlakozik.
A Bp-en tartózkodó szovjet vezetők (Szuszlov, Malenkov, Arisztov és Szerov) megállapodnak Kádár Jánossal és Münnich Ferenccel, hogy a felkelők bírósági úton való felelősségre vonását a lehető legsürgősebben meg kell kezdeni. Szerov, Kádár és Münnich kijelöli azt a 6-8 vezetőt, köztük Dudás Józsefet és a Széna téri Szabó Jánost, akiknek statáriális kivégzését szükségesnek tartják.
Nyers Rezső közellátási kormánybiztos megszünteti a szesztilalmat. december 11.
Befejeződik a Magyar Forradalmi Honvéd Karhatalom szervezése; állományába ekkor Bp-en 5500, vidéken 5000 fő tartozik.
A KMT felhívást ad ki, hogy amíg a tanács sajtóengedélyt nem kap, addig senki ne vásárolja az MSZMP lapjait.
december 1.
Kétezer fős állománnyal megalakul a Belügyi Forradalmi Karhatalmi Ezred; parancsnoka Guba László (áv.) ezredes.
Dobi István rádióbeszédében élesen elítéli a korábbi sztrájkot, mondván „nem Weiss Manfréd, hanem a munkás-paraszt hatalom állama ellen, és a munkásság létérdekei ellen folyt a harc”.
Az MSZMP hivatalosan regisztrált tagjainak száma 37818 fő, az elődpárt taglétszámának 4,3%-a.
Az 1956: 26. tvr. a doktori cím adományozásáról szóló 1951: 26. tvr. 8. § (1) bekezdésének hatály-talanításáról rendelkezik, és visszaállítja az egyetemi doktori cím adományozásának 1951-ig érvényben volt rendjét.