1950–59

A Béke Világtanács Irodájának ülésén Helsinkiben Mo-ot Péter János lemondott ref. püspök, Haász János egyetemi tanár és Bugár Jánosné, az OBt titkára képviseli. A kommunista irányítású szervezetben vita alakul ki a magyar kérdésről; határozat nem születik, de többen követelik a szovjet csapatok kivonását és Mo szuverenitásának tiszteletben tartását.

    1956.

    november 19.

    Ivan Szerov, a KGB elnöke Moszkvába küldött jelentésében azt írja, hogy a szovjet csapatok Mo-on 4700 személyt vettek őrizetbe, közülük 1400 főt letartóztattak, 860 főt Ungvárra és Sztrijbe szállítottak. Közli, hogy Bp-en 2600 méternyi filmet foglaltak le a forradalom eseményeiről; az anyagot „további feldolgozás céljából” Moszkvába szállították.

      A jugoszláv nagykövetségen Nagy Imre és társai kifejtik az aznap Bp-re érkezett Dobrivoje Vidić külügyminiszter-helyettesnek, hogy nem kívánnak nyilatkozatokat tenni, sem az országból távozni. — Vidić átadja Kádár Jánosnak Edvard Kardelj előző nap kelt levelét, amelyben a jugoszláv vezető sürgeti a megegyezést a Nagy Imre-ügyben. november 21.

        Az MSZMP székházában aktívaülést tartanak a fegyveres erők törzseinek és egységeinek képviselői. A jelenlévők egy része, köztük Virág Ede ezredes, aki két héttel korábban aktívan részt vett a szovjetek oldalán a hadműveletekben, helyteleníti a Tiszti Nyilatkozat bevezetését, mivel az megosztja a tisztikart, és megnehezíti a karhatalom szervezését.

          A forradalomhoz hű szervezetek (a KMT, a Magyar Parasztszövetség, a MÚOSZ, a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága, az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Zeneművészek Szövetsége és az Írószövetség) levélben kérik Dzsaváharlál Nehru indiai miniszterelnököt, járjon közbe Mo érdekében a szovjeteknél. Az akciót a Parasztszövetség képviseletében Göncz Árpád szervezi, aki a levelet eljuttatja az indiai követségre.