A Csepel Vas- és Fémművekben megalakulnak az első munkástanácsok; a szerszámgépgyár munkástanácsának elnökévé Nagy Elek esztergályost választják. — Az ELTE Bölcsészkarán Pozsár István tanársegéd és Varga János dékánhelyettes vezetésével megalakul az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság. — Megjelenik az Igazság, az első forradalmi újság; szerkesztő Obersovszky Gyula.

Kora reggel az MDP KV Politikai és Katonai Bizottsága közös megbeszélést tart. Miután ekkorra világossá vált a magyar harci erők elégtelensége és a katonai vezetés teljes csődje, a Katonai Bizottság nélkülözhetetlennek tekinti a szovjet csapatok részvételét a rendteremtésben. Ugyanakkor a PB néhány tagja politikai intézkedéseket és változásokat sürget, Nagy Imre felveti az Mt átalakításának szükségességét.

Az este folyamán Nagy Imre a kormány átalakításával kapcsolatos kérdésekről tárgyal Losonczy Gézával, Donáth Ferenccel és Bognár Józseffel.

7.53-kor a rádió belügyminiszteri rendeletként bejelenti a gyülekezési tilalom meghosszabbítását.

Késő este és éjszaka a katonai vezetők a szovjet küldöttség tagjaival tárgyalnak a másnapra tervezett katonai intézkedésekről. A Katonai Bizottság az éjszaka folyamán felveti „az ellenforradalmi bázisok” fegyveres felszámolásának tervét. Ekkor a néphadsereg állományából 4500 katona és 65 harckocsi, a BM állományából 2500 fő van Bp-en.

A reggeli órákban szovjet és magyar csapatok visszafoglalják a Rádió rommá lőtt épületét.

A fővárosban a halálos áldozatok száma meghaladja a százhúszat; a Kossuth téri vérengzésen kívül legtöbbjük a VIII., a IX. és a XIII. kerületben esik a harcok áldozatául.

9 órától a szovjet képviselők jelenlétében ülésezik az MDP PB. A testület tagjai Erdei Ferenctől és Jánosi Ferenc személyes közlése alapján tudnak arról, hogy az egyetemi ifjúság délelőttre tüntetést szervez, és Gerő Ernő leváltását követeli. A PB, az MDP KV formális hozzájárulása nélkül, Gerő Ernőt felmenti a KV első titkári tisztéből, egyúttal Kádár Jánost első titkárrá választja. Az ülésen Köböl József felveti, hogy a pártvezetés deklarálja, a rend helyreállítása után a magyar kormány kérni fogja a szovjet csapatok kivonását Mo-ról; Köböl javaslatát nem támogatják.¹

Debrecenben éjszaka a helyi párt- és tanácsi vezetők megállapodnak a forradalmi szervezetek küldötteivel; az eseményeket szocialista forradalomnak nevezik, és határoznak az új helyi hatalmi szerv, a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány megalakításáról. A bizottmány elnöke Csorba László alezredes, helyőrségparancsnok.