Szabadlábra kerül Matheovits Ferenc, az egykori Demokrata Néppárt 1949-ben 12 évi börtönre ítélt v. ogy-i képviselője.¹ 1957. március 11.

A Szu-ban titkos rendelettel amnesztiában részesítik a nem szovjet állampolgárságú politikai foglyokat. — Az ősz folyamán megkezdődik a Gulag fennhatósága alá tartozó munkatáborok átszervezése, enyhítik a fogva tartás embertelen körülményeit.¹

Több hónapos előkészület után kiemelik a Dunából az 1945 elején felrobbantott Erzsébet híd harmadik, 170 tonnás roncsdarabját.

Az SzN cikke („Az Írószövetség közgyűlése elé”) elítéli az adminisztratív intézkedéseket és nyugodt alkotói légkör megteremtését ígéri. A cikk bejelenti, hogy az MDP KEB felülvizsgálta a „Memorandum”-ban érintettekkel (Aczél Tamás, Erdei Sándor, Háy Gyula, Karinthy Ferenc, Kuczka Péter, Méray Tibor, Vészi Endre és Zelk Zoltán) szemben hozott határozatot, s tekintettel azok önkritikájára, pártbüntetésüket törölte. szeptember 17.

Az bp-i Újvárosháza nagytermében megnyílik a Magyar Írók Szövetsége közgyűlése. Számos felszólaló kifejezi Nagy Imre iránti szolidaritását. Az új elnökségből kimaradnak a kompromittálódott személyek (Darvas József, Illés Béla, Gergely Sándor, Urbán Ernő, Sándor Kálmán). Az elnökség tagjává választják Németh Lászlót, Tamási Áront, Szabó Lőrincet, Ignotus Pált, Fodor Józsefet, Tersánszky Józsi Jenőt, Kassák Lajost, Jankovich Ferencet, Háy Gyulát, Déry Tibort, Zelk Zoltánt, Benjámin Lászlót, Kuczka Pétert, Kónya Lajost, Örkény Istvánt, Erdei Sándort, Illyés Gyulát, Juhász Ferencet, Karinthy Ferencet, Képes Gézát, Kolozsvári-Grandpierre Emilt, Simon Istvánt, Szabó Pált, Tamási Lajost és Veres Pétert; elnök Veres Péter, társelnökök Háy Gyula és Tamási Áron, főtitkár Erdei Sándor. szeptember 28.

Kiszabadul a börtönből Kővágó József, Bp v. főpolgármestere.