Megállapodás születik Kovács Béla ügyében, amelynek értelmében „önként a hatóságok rendelkezésére áll”.
1947
Kivégzik Hajnácskőy László v. cs. ezredest, a nyilas uralom alatt a BM közbiztonsági osztályának vezetőjét.
február 25.
Megkezdődik a katolikus püspökkari konferencia kétnapos ülése. — Czapik Gyula egri érsek javasolja a Szent István Tudományegyetem megalapítását. szeptember 25.
Délelőtt Kovács Béla megjelenik az ÁVO központjában, és a következő nyilatkozatot teszi: „… mentelmi jogáról nem mondott le, de kihallgatás céljából nemcsak az ÁVO-nak, hanem a Népügyészségnek is rendelkezésére fog állani…”. Kovácsot délelőtt kihallgatják, és szembesítik a korábban letartóztatottakkal. A déli órákban ügyvédje, Pfeiffer Zoltán elviszi az ÁVO épületéből; délután Kovács visszatér oda, ahol újra szembesítik Szent-Iványival és másokkal. — Este 6 óra körül az épületben megjelennek a szovjet MGB tisztjei, és magukkal viszik a kisgazda politikust. — Kovácsot először Ausztriába szállítják, és a Baden bei Wien-i börtönben tartják fogva, majd tárgyalás nélkül 25 évi szabadságvesztést szabnak ki rá, és a Szu-ba deportálják. 1955. november 8.
február 26.
A napilapok közlik a SZEB nyilatkozatát Kovács Béla letartóztatásáról. Kovács Béláné az Ngy elnökéhez fordul férje mentelmi jogának megsértése miatt.
február 27.
A Bp-i Népbíróság megtartja az első tárgyalást a „köztársaság-ellenes összeesküvők”, Donáth György és társai ügyében.április 16.
Kivégzik Tálas András demecseri magántisztviselőt, aki keretlegényként Borban és Cservenkán kegyetlenkedett és gyilkosságokban vett részt.
február 28.
Az FKgP megszünteti Kovács Béla párttagságát.
Az FKgP PB ülésén Ortutay Gyula felveti a fakultatív hitoktatás bevezetésének tervét. március 6.
március 1.
Megkezdi működését a Nemzetközi Valutaalap (IMF).