Balogh István plébános, az FKgP korábbi főtitkára, bejelenti a Független Magyar Demokrata Párt megalakulását.

Nagy Vince a Parlamentben bejelenti a Szabadság Párt feloszlását; a párt vezetője, Sulyok Dezső lemond ngy-i mandátumáról. augusztus 4.

A Ngy megszavazza a másnap hatályba lépő új választójogi törvényt, amely különböző politikai indokokkal jelentősen szűkíti a választásra jogosultak körét: nem szavazhat, aki fasiszta pártnak volt tagja; akit politikai okokból bocsátottak el állásából; akit nyugdíjmegvonásra ítéltek; aki a felszabadító seregek elől elmenekült és csak 1945. október 31. után tért haza. A helyben lakási cenzus miatt nem szavazhatnak a Szlovákiából áttelepülő magyarok, míg a kitelepülő szlovákok igen. Augusztus folyamán kb. 248 ezer embert törvényesen, több mint 466 ezret pedig adminisztratív úton zárnak ki a választójog gyakorlásából. Egy mandátum elnyeréséhez 14 ezer szavazat szükséges; ha egy pártszövetség megszerzi az összes szavazat 60%-át, övé a 60 országos listás mandátum 80%-a, 75%-kal e mandátumok 100%-a. A választások után a Nemzetgyűlés jogköre a 4 évre választott egykamarás Országgyűlésre száll át. A törvény a lakóhelyüktől távol lévők számára lehetővé teszi a névjegyzék-kivonattal (a későbbi ún. „kékcédulával”) történő szavazást. augusztus 31.

Aláírják az öt évre szóló magyar–jugoszláv gazdasági és együttműködési szerződést.

Tildy Zoltán köztársasági elnök föloszlatja az Ngy-t, és kiírja az új választásokat. augusztus 31.

Pfeiffer Zoltán bejelenti, hogy új pártot alapít. augusztus 4.