Szabadlábra helyezik az előző évi miskolci népítélet tizennégy vádlottját. február 20.

A kormány rendkívüli ülést tart a köztársaság-ellenes összeesküvés ügyében; a rendkívüli parlamenti vizsgálóbizottság helyett kéttagú bizottságot küld ki Ries István igazságügy-miniszter és Hompola Mihály kisgazda igazságügyi államtitkár összetételben. február 13.

Párizsban a világháborúban győztes Szövetséges Nagyhatalmak aláírják a békeszerződést Németország európai szövetségeseivel. — A Mo-gal kötött szerződés szerint Ausztriával, Jugoszláviával és Romániával visszaáll a trianoni határ; a Szu-val a határ a trianoni csehszlovák–magyar határ; Csehszlovákiához csatolják Dunacsún, Horvátjárfalu és Oroszvár községet. A magyar szárazföldi haderő létszáma 65 ezer fő, a légierőé 5 ezer fő lehet (ekkor a kettő együttes állománya hozzávetőleg 14 ezer fő). A magyar hadifoglyok, „mihelyt lehetséges, a hadifoglyokat visszatartó egyes Hatalmak és Magyarország között erre vonatkozólag kötött megállapodása szerint”, hazaszállítandók. május 9. Mo a Szu-nak 200 millió, Csehszlovákiának 30 millió, Jugoszláviának 70 millió dollár jóvátételt köteles fizetni 8 év alatt. — Az ország területéről 90 napon belül minden idegen fegyveres erőt ki kell vonni, a Szu-nak azonban joga van olyan fegyveres erő állomásoztatására, amely biztosítja az Ausztria felé irányuló közlekedést. — A nemzeti kisebbségek jogi védelmére ezúttal semmiféle részletes szabályozás nem születik; a szerződés csak az ENSZ Alapokmányába foglalt egyéni, emberi, politikai és állampolgári jogokat ismeri el, s arra kötelezi Mo-ot, hogy biztosítsa az emberi jogokat, a pluralista demokráciát. Az ezen túlmutató nemzeti kisebbségi jogokat nem szabályozzák, a nemzetiségi kérdés belügynek minősül.

Varga Béla ngy-i elnök Kovács Béla kiadatási ügyét átadja a mentelmi bizottságnak.