Az USA Külügyminisztériumának e napon nyilvánosságra hozott jegyzéke szerint a jóvátételi kötelezettségek teljesítése és a Vörös Hadsereg eltartása idézte elő Mo súlyos gazdasági helyzetét. augusztus 1.
1946
Bp-en megkezdődik a Mo-i Szlávok Antifasiszta Szövetségének kétnapos kongresszusa. — Elhatározzák, hogy a párizsi békekonferenciától kérik a mo-i szlovákok és a szlovákiai magyarok kényszerkitelepítését.
július 27.
Vlagyimir Szviridov altábornagy értesíti a kormányt, hogy a Szu a jóvátételi szállítások határidejét két évvel meghosszabbítja. A szovjet fél a magyar tulajdonban lévő romániai (petrozsényi) bányák részvényeinek átadása fejében 12 millió dollárral leszállítja a magyar jóvátétel összegét, elengedi a 6 millió dolláros kötbért és felére csökkenti az 1946-ban esedékes szállítások mennyiségét. 1947. december 17.
A hatósági ellátásra jogosultak számának csökkentése érdekében az egész országra kiterjesztik és egységesítik az élelmiszerek központi elosztásának 1940 óta létező rendszerét (a „jegyrendszert”). A közellátásügyi miniszter szabályozza a kenyér- és lisztfejadagokat (1947. szeptember 24.), valamint a pótjegyre jogosultak körét.1 1949. szeptember 1.
1) A kormányrendelet július 20-án kelt?
Az MKP városi és megyei szervezete forintvédő bizottságot alakít Miskolcon és Borsod megyé-ben. július 28.
július 28.
Korea északi, szovjet csapatok által ellenőrzött részén (Észak-)Koreai Munkapárt néven egyesül az (Észak-)Koreai Kommunista Párt és az Új Néppárt. 1949. június 30.
Kormányrendeletet adnak ki a gazdasági rend büntetőjogi védelméről.
Oszip István (MKP) főispán, közellátási kormánybiztos utasítására a rendőrség Miskolcon letartóztat két zsidó származású, árdrágítással vádolt malomtulajdonost, Rejtő Sándort és Jungreisz Ernő Flóriánt. július 29.
július 29.
A miskolci rendőrség elrendeli az árdrágítás vádjával az előző napon letartóztatott személyek internálását. A diósgyőri üzemekben az árdrágítás elleni tömegdemonstrációra felszólító röp-cédulák jelennek meg; az akciót az üzemi bizottságok is támogatják. július 30.
Megkezdődik a párizsi (béke)konferencia. augusztus 14. A világháborúban győztes 21 nemzet delegációja a békeszerződések tervezetéről tárgyal, kivéve a Németországgal, Ausztriával és Japánnal kötendő szerződést. A konferenciának nincs döntési jogosítványa, csak ajánlásokat tehet a Külügyminiszterek Tanácsának. október 15.